NEGYEDIK FEJEZET-Jelens�gek

  2009.07.12. 01:07

 

B�r ebben a k�zik�nyvben t�bb fizikain�l magasabb jelens�get eml�tettem �s magyar�ztam bizonyos m�rt�kig, sz�ks�gesnek tartom v�g�l m�g azokat a t�rgyakat felsorolni, amelyekkel a tanulm�nyoz� leggyakrabban tal�lkozik, �s megmagyar�zom, hogy minek tulajdon�tjuk keletkez�s�ket. Az asztr�lis vil�gbeli lehet�s�gek azonban olyan v�ltozatosak, hogy majdnem minden �ltalunk ismert jelens�get t�bb k�l�nb�z� m�don lehet el��ll�tani, �gyhogy csup�n �ltal�nos szab�lyokat lehet erre vonatkoz�lag fel�ll�tani.

 

J� p�lda erre a szellemj�r�s, mert ez alatt a kifejez�s alatt az asztr�lis vil�g majdnem b�rmely lak�j�t �rthetj�k. Pszichikai k�pess�g� egy�nek �lland�an l�tnak ilyesmit, de ha k�z�ns�ges ember „szellemet l�t”, akkor val�sz�n�leg vagy a szellem materializ�l�dott, vagy az illet�nek pillanatnyi pszichikai l�t�sa volt. Ha ez a k�t lehet�s�g nem volna olyan ritkas�g, akkor utc�inkon �pp oly gyakran tal�lkozn�nk szellemekkel, mint �l� emberekkel.

 

Ha szellemet l�tunk egy s�r f�l�tt lebegni, az val�sz�n�leg egy nemr�g eltemetett ember �terburka, de lehets�ges az is, hogy egy �l� ember �lm�ban asztr�ltest�ben l�togatja egyik bar�tj�nak s�rj�t. Lehet azonban materializ�lt gondolatforma is, vagyis mesters�ges elemi l�ny, melyet valakinek a gondolatereje alkotott, aki mag�ra gondol, amint ezen a helyen jelen van. Akinek asztr�lis l�t�sa van, k�nnyen megk�l�nb�ztetheti ezeket a v�ltozatokat egym�st�l, de a gyakorlatlan ember mindet szellemnek nevezi.

 

Halottak megjelen�se. Nem ritka eset, hogy valaki hal�la el�tti pillanatban megjelenik m�sutt, �s ez gyakran t�nyleg a haldokl� l�togat�sa asztr�lis form�j�ban, b�r az is lehets�ges, hogy egy bar�tj�t akarta megl�togatni, miel�tt ismeretlen k�rnyezetbe menne �t, �s ez�ltal gondolatform�t l�tes�tett. N�ha el�fordul, hogy a l�togat�s a hal�l ut�ni pillanatban t�rt�nik, �s akkor a l�togat� t�nyleg szellem, de t�bb okn�l fogva a megjelen�s ilyen fajt�ja ritk�bb, mint a m�sik.

 

K�s�rtetek �ltal l�togatott helyek. Gyakran a gonosztev� gondolatform�ja alkotja a k�s�rtetet azon a helyen, ahol a gonosztettet elk�vette, mert a gonosztev�, ak�r �l�, ak�r halott, de k�l�n�sen ha meghalt m�r, �lland�an �jra meg �jra v�giggondolja cselekedet�nek k�r�lm�nyeit. Term�szetesen ezek a gondolatok k�l�n�sen elevenek az eredeti gonosztett �vfordul�j�n, ez�rt gyakran ez alkalomb�l olyan er�s gondolatform�kat alkot, melyek materializ�l�dnak �s puszta szemmel is l�that�k. Innen ered az effajta jelens�gek id�szakis�ga. A meg�talkodott gonosztev�k azonban m�r t�l elf�sultak, hogy egy bizonyos tett�k eml�kezete k�l�n�sebben megind�tsa �ket, �s az ilyen esetben m�s t�nyez�k szerepelnek.

 

M�g az is k�zrej�tszik az ilyen jelens�gek alkalm�val, hogy ahol b�rmilyen megr�z� �rtelmi nyugtalans�g fordul el� - legyen az borzalom, f�jdalom, szomor�s�g, gy�l�let, vagy b�rmifajta er�s szenved�ly �rz�se -, mindez oly er�s benyom�st hagy h�tra az asztr�lis anyagban, mely az ilyen helyeket k�r�lveszi, hogy aki a legcsek�lyebb pszichikai k�pess�ggel b�r, hat�rozottan meg kell, hogy �rezze. Ha m�g egy kiss� fokozhatn� �rz�kenys�g�t, az eg�sz jelenetet l�thatn�, amint minden r�szlet�vel lej�tsz�dik szeme el�tt, �s ez esetben azt mondan�, hogy az k�s�rtet �ltal l�togatott hely, �s � l�tta a szellemet. Az olyan ember is kellemetlen benyom�st nyer, aki egy�ltal�n nem pszichikai k�pess�g�, �s sokan rosszul �rzik magukat az ilyen helyeken, b�r maguk sem tudj�k, hogy k�nyelmetlens�g�ket a borzalomnak �s gonosztettnek az asztr�lis anyagban h�trahagyott nyomai okozz�k, �s visszatasz�t� asztr�lis l�nyek, akik az ilyen helyek k�r�l �lland�an ny�zs�gnek.

 

A csal�di k�s�rtetek, akik az �si kast�lyokhoz tartoznak csod�latos t�rt�netekben, lehetnek gondolatform�k, vagy az asztr�lis anyagban h�trahagyott �l�nk benyom�sok, vagy t�nyleg f�ldh�z k�t�tt �s�k, akik m�g mindig azt a helyet l�togatj�k, mely �let�kben gondolataik �s v�gyaik k�z�ppontj�t k�pezte.

 

Egy m�sik fajta k�s�rtetet m�r eml�tettem, mely k�veket dob�l, harangoz, vagy ed�nyeket t�r, ez majdnem kiv�tel n�lk�l az elemi er�k munk�ja, melyet vagy valami tudatlan egy�n �gyetlen igyekezete ind�t meg, aki �l� bar�tainak figyelm�t ez�ltal mag�ra akarja vonni, vagy gyerekes, haszontalan term�szeti szellemek csin�lj�k sz�nd�kosan. Ez a „Poltergeist”.

 

A term�szeti szellemekt�l ered mindaz, ami val�s�g van a t�nd�rmes�kben, melyek bizonyos vid�keken oly gyakoriak. Az elhagyatott hegyvid�k lak�i k�zt nem ritk�n fordul el� az id�szaki l�tnoki k�pess�g, ami �ltal a k�s�i v�ndor megfigyelheti a t�nd�rek vid�m j�t�k�t. N�ha r�szedik megriadt �ldozatukat, �s p�ld�ul h�zakat var�zsolnak el�je, ahol � tudja, hogy val�j�ban nincs h�z. Az ilyen k�pr�zat nemcsak pillanatokig tarthat, hanem hosszas �s megd�bbent� k�pzeletbeli kalandokat �lhet �t az ember, m�g v�g�l hirtelen elt�nik a csod�s k�rnyezet, �s � egyed�l tal�lja mag�t valami elhagyatott v�lgyben, vagy szeles s�kon. M�sr�szt nem megb�zhat� minden t�nd�rekr�l sz�l� t�rt�netet, mint t�nyeken alapul�t elfogadni, mert falun a legdurv�bb babona vegy�l bel�j�k, amit az el�fordul� borzaszt� gyilkoss�gok is mutatnak.

 

Ugyanezeknek a l�nyeknek tulajdon�that� a spiritiszta sze�nszokon el�fordul� fizikai jelens�gek nagy r�sze, s�t sok sze�nszot kiz�r�lag ezek a pajkos teremt�sek tartottak. Az ilyen �l�s k�nnyen eg�szen meglep� mutatv�nyokat hozhat mag�val, mint pl. felelet k�rd�sekre, �l-�zenetek �tad�sa kopog�s �ltal, szellemf�nyek, t�vollev� t�rgyak elhoz�sa, a jelenlev�k gondolatainak olvas�sa, iratok �s rajzok vet�t�se, s�t m�g materializ�ci� is.

 

T�ny az, hogy ha a term�szeti szellemek a f�rads�got venn�k, oly sze�nszot tarthatn�nak, amely vetekedne a legcsod�latosabbal, melyr�l valaha olvastunk. Mert b�r van olyan jelens�g, amit nem tudn�nak k�nnyen el��ll�tani, olyan b�mulatosan el tudj�k k�pr�ztatni az embereket, hogy k�nny�szerrel elhitetn�k az eg�sz k�rt, hogy a jelens�g t�nyleg megt�rt�nt - kiv�ve persze, ha olyan ember lenne jelen, aki a megfigyel�sben gyakorlott, �s meg�rti fog�saikat. Az ilyen tudn�, hogyan kell �ket ebben megakad�lyozni. �ltal�ban azt mondhatjuk, hogy amikor egy sze�nszon buta viccek �s �zetlen tr�f�k fordulnak el�, ott bizonyosak lehet�nk az als�bbrend� term�szeti szellemek jelenl�t�r�l, de lehet hanyatlott t�pus� ember is, aki �let�ben is az ilyen �rtelmetlens�gekben �r�m�t lelte.

 

Ami azokat a l�nyeket illeti, akik sze�nszokon „�zenhetnek” vagy a transzban l�v� m�diumot megsz�llhatj�k, �s rajta kereszt�l besz�lhetnek: az � nev�k l�gi�. Az asztr�lis vil�g sok k�l�nb�z� lak�ja k�z�tt alig van egy fajta, melynek soraib�l ne sz�rmazhatn�nak. De a fenti magyar�zatokb�l l�that�, hogy a legnagyobb val�sz�n�s�g szerint nem j�nnek magas sz�nvonalr�l. A jelentkez� szellem gyakran az, akinek vallja mag�t, k�l�n�sen priv�t sze�nszokon, melyeket m�velt �s komoly emberek vezetnek; de gyakran eg�szen m�s, �s a sze�nszok rendes l�togat�j�nak nincs m�dj�ban az igazit a hamist�l megk�l�nb�ztetni, mert az asztr�lis vil�gban oly nagy lehet�s�g ny�lik a fizikai s�kon lev� szem�ly f�lrevezet�s�re, hogy m�g abban sem b�zhatunk, ami els� pillant�sra a legmeggy�z�bb bizony�t�knak mutatkozik.

 

Ha a jelentkez� szellem az ember r�g elvesztett testv�r�nek mondja mag�t, akkor sem tudhatja biztosan, hogy ez az �ll�t�s helyes-e. Ha olyan t�nyr�l besz�l, melyr�l csak az illet� �s testv�re tudott, az sem meggy�z�, mert tudjuk, milyen k�nnyen olvashatta �rtes�l�s�t az illet� �rtelm�b�l, vagy asztr�lis k�rnyezet�b�l. M�g ha a szellem tov�bb megy, �s olyasmit mond a testv�r�re vonatkoz�lag, amit � maga sem tudott, de ami k�s�bb igaznak bizonyul, akkor is tudhatja, hogy m�g ezt az inform�ci�t is az asztr�lis feljegyz�sb�l nyerhette. Vagy amit maga el�tt l�t, az testv�r�nek az �rny�ka lehet, �s �gy eml�kez�tehets�g�vel b�r an�lk�l, hogy m�sk�l�nben � maga lenne. Egy pillanatig sem tagadjuk, hogy fontos k�zlem�nyek sz�rmaztak m�r sze�nszokon olyan l�nyekt�l, akik pontosan annak nevezt�k magukat, akik t�nyleg voltak; csup�n azt �ll�tjuk, hogy a sze�nszot �s k�l�n�sen nyilv�nos sze�nszot l�togat� �tlagember sz�m�ra eg�sz lehetetlen biztons�got szerezni afel�l, hogy nem csapj�k-e be egy f�l tucat k�l�nb�z� m�don.

 

Egyn�h�ny esetben a fentebb eml�tett okkultist�k k�r�nek tagjai, akik a spiritiszta mozgalmat kezdem�nyezt�k, m�dium �ltal maguk adtak �rt�kes tan�t�st m�lys�gesen �rdekes t�rgyakr�l, de ez mindig csak szigor�an z�rtk�r� csal�di sze�nszokon t�rt�nt, nem nyilv�nos mutatv�nyokn�l, ahol bel�p�d�jat fizetnek.

 

Asztr�lis lehet�s�gek. Hogy azokat a m�dszereket meg�rts�k, melyek �ltal a jelens�gek nagy csoportja keletkezik, sz�ks�ges azokat a lehet�s�geket n�mileg meg�rteni, melyeket az asztr�lis vil�gban m�k�d� szem�ly alkalmazhat. Ez t�rgyunknak olyan �ga, melyet nem k�nny� megmagyar�zni, k�l�n�sen, mert bizonyos szemmel l�that�lag sz�ks�ges korl�toz�sok v�dik. Seg�ts�g�nkre lesz, ha szem el�tt tartjuk, hogy az asztr�lis vil�g a fizikai ny�lv�ny�nak tekinthet�, �s hogy az anyag �ter�llapotba mehet �t (amikor b�r nem k�zzelfoghat� sz�munkra, de m�gis tiszt�n fizikai anyag marad), ez mutatja, hogy az egyik mik�nt olvad bele a m�sikba. A hindu felfog�s szerint az �ber �llapot a fizikai �s asztr�ls�kot mag�ba foglalja, melynek h�t r�sze k�z�l n�gy megfelel a fizikai anyag n�gy �llapot�nak, �s azonk�v�l m�g h�rom asztr�lis oszt�ly van, melyet fentebb magyar�ztam meg.

 

�gy azt�n k�nnyebben meg�rthetj�k az asztr�lis l�t�st, vagy helyesebben asztr�lis �rz�kel�st, melyet egy bizonyos szempontb�l �gy defini�lhatn�nk, hogy az ember v�gtelen kiterjedt sz�m�, k�l�nb�z� fajta rezg�st foghat fel. Fizikai test�nkben a rezg�sek egy kis sorozat�t mint hangot �szlelj�k; egy m�sik kis sorozat, amely sokkal gyorsabb vibr�ci�kb�l �ll, mint f�ny hat r�nk; egy harmadik mint villamoss�g; de v�gtelen nagysz�m� k�zbees� rezg�s fizikai �rz�keinkre egy�ltal�n nem hat, �gyhogy nem fogjuk fel �ket. K�nnyen �rthet� teh�t, hogy mivel ezek a k�zbees� rezg�sek a k�l�nb�z� hull�mhosszak �ltal el��ll�that� v�ltozataikkal l�that�k az asztr�lis vil�gban, az�rt a term�szetet azon a sz�nvonal�n sokkal jobban meg�rthetj�k, �s sok olyan ismeretet szerezhet�nk, amely most m�g rejtett sz�munkra.

 

Ezek k�z�l a rezg�sek k�z�l n�melyik eg�sz k�nnyen �thalad a szil�rd anyagon, ami megmagyar�zza tudom�nyosan az �terikus l�t�s saj�toss�g�t, b�r az asztr�lis l�t�st jobban �s teljesebben magyar�zza a negyedik dimenzi� elm�lete.

 

Tiszt�nl�t�s (clairvoyance). Vil�gos, hogy aki asztr�lis l�t�ssal b�r, az�ltal olyan dolgokat tehet, ami csod�latosnak l�tszik, pl. hogy csukott k�nyvben olvas. Ez a k�pess�g tov�bb� mag�ba foglalja a gondolatolvas�st (amennyiben a gondolatok befoly�solj�k az �rzelmeket) �s az asztr�lis �ramlatok ir�ny�t�s�nak ismeret�vel egy�tt k�pes�ti tulajdonos�t, hogy egy k�v�nt t�rgyat a vil�g b�rmelyik r�sz�n megfigyelhessen. L�thatjuk, hogy a l�tnoki k�pess�g sok esete megmagyar�zhat�, an�lk�l, hogy az ember az asztr�lis sz�nvonal f�l� emelkedne. B�vebbet err�l a „Clairvoyance” c�m� k�nyvemben olvashatnak a k�l�nb�z� fajt�ir�l, sz�mos p�ld�val.

 

Val�ban gyakorlott �s teljesen megb�zhat� l�tnoki k�pess�g m�g az asztr�ls�kn�l magasabbra tartoz� k�pess�geket is �breszt fel. A pontos j�v�bel�t�s is teljes eg�sz�ben egy magasabb s�k tartoz�ka, de gyakran pillanatnyi visszat�kr�z�se mutatkozik a puszta asztr�lis l�t�s sz�m�ra, k�l�n�sen az erre alkalmas k�rnyezetben �l� egyszer� emberekn�l, amire Sk�cia hegyvid�ki n�pe j� p�lda.

 

Az asztr�lis vil�gnak b�rmely �rtelmes lak�ja nemcsak l�tja ezeket az �terrezg�seket, hanem ha megtanulja, hogy ezt hogyan lehet tenni, saj�t c�ljaira alkalmazhatja, s�t maga ind�thatja meg �ket.

 

Asztr�lis er�k. A fizikain�l magasabb er�kr�l nem sokat lehet jelenleg nyilv�nosan �rni, sem azokr�l a m�dszerekr�l, melyekkel azokat kezelhetj�k; de van okunk felt�telezni, hogy nemsok�ra egyn�h�nnyal legal�bb megismerkedik a vil�g. Megk�s�rlem an�lk�l, hogy a megengedett hat�rokat t�ll�pn�m, az egyes jelens�gek keletkez�si m�dj�t v�zolni.

 

Aki nagy tapasztalatot szerzett olyan spiritiszta sze�nszokon, ahol fizikai eredm�nyeket �ll�tottak el�, val�sz�n�leg tal�lkozott annak a majdnem ellen�llhatatlan er�nek a bizony�t�k�val, amely pillanatok alatt �ri�si s�lyokat emel, stb., �s ha az illet� tudom�nyos �szj�r�s�, tal�n azon t�n�d�tt, hogy honnan szerezt�k ezt az er�t, vagy milyen emel�szerkezetet haszn�lnak. Mint rendesen az asztr�lis jelens�gekn�l, ezt is t�bb m�don lehet el��ll�tani, most csak n�gyet eml�tek.

 

1. �ter�ramlatok. �lland�an nagy �ter�ramlatok s�prik f�ld�nk fel�let�t egyik sarokt�l a m�sik fel�, melyek �ppoly ellen�llhatatlanok, mint a tenger �rja. Vannak m�dszerek, melyekkel ezt az �ri�si er�t teljes biztons�ggal lehet haszn�lni, b�r a megf�kez�s�re ir�nyul� gyakorlatlan k�s�rletek f�lelmetes vesz�llyel j�rn�nak.

 

2. �ternyom�s. A l�gk�ri nyom�shoz hasonl�, de sokkal nagyobb �ternyom�s l�tezik. H�tk�znapi �let�nkben egyikr�l sincs tudom�sunk, b�r mindkett� l�tezik, �s ha a tudom�ny az �tert �gy ki tudn� vonni egy adott helyr�l, mint a leveg�t, akkor ezt be is tudn� bizony�tani. A neh�zs�g abban rejlik, hogy az �ter�llapotban lev� anyag szabadon hatja �t az �sszes alatta lev� halmaz�llapot� anyagot, �gy hogy m�g nincs fizikusainknak m�dj�ban az �ternek egy csoportj�t a t�bbit�l elk�l�n�teni. A gyakorlati okkultizmus azonban megtan�t arra, hogy az �ternyom�s hatalmas erej�t hogyan lehet haszn�lni.

 

3. Szunnyad� energia. A potenci�lis er�nek b�s�ges rakt�ra tal�lhat� az anyagban, amint az a finomabb�l a durv�bba s�llyedt, amely folyamatot invol�ci�nak nevezz�k. Az�ltal, hogy az anyag �llapot�t megv�ltoztatjuk, ennek az er�nek egy r�sze felszabadul, �s haszn�lhat�v� v�lik, hasonl�k�pen, mint ahogyan a l�that� anyag �llapotv�ltoz�s�b�l h�energi�t lehet felszabad�tani.

 

4. Szimpatikus rezg�sek. Sok kisebb-nagyobb meglep� eredm�nyt lehet az�ltal el�rni, amit a rokon rezg�sek elv�nek kiterjed�s�nek nevezhet�nk. A fizikai vil�gb�l vett p�ld�k ink�bb torz�tj�k, mint magyar�zz�k a jelens�geket, mert mindig csak r�szint lehet �ket alkalmazni, de a mindennapi �letb�l k�t esetet eml�tek, melyek seg�tenek a t�rgyunk megvil�g�t�s�ban, ha a hasonlatot nem vessz�k bet� szerint.

 

Ismert t�ny, hogy ha egy h�rfa egyik h�rj�t er�sen megrezd�tj�k, ez a mozg�s rokon vibr�ci�kat h�v el� a k�zel�be helyezett m�s h�rf�k megfelel� h�rjain, ha �ssze vannak hangolva. Azt is tudjuk, hogy ha nagy sereg katona vonul �t egy l�nch�don, akkor nem szabad egyszerre l�pni�k, mert a rendes menetel�s t�k�letes szab�lyoss�ga olyan rezg�sbe hozn� a hidat, amely minden l�p�ssel fokoz�dna, am�g az ac�l ellen�ll�-k�pess�g�nek hat�r�t t�ll�pn�, �s akkor az eg�sz szerkezet darabokra t�rne.

 

Ha erre a k�t hasonlatra gondolunk (�s nem felejtj�k el, hogy csak r�szben alkalmazhat�k), �rthet�bb� v�lik, hogy ha valaki pontosan tudja, milyen hossz�s�g� rezg�seket kell megind�tania - vagyis �gysz�lv�n ismeri a k�v�nt anyagfajt�nak a rezg�si alaphangj�t, - ezzel az alaphanggal nagysz�m� rokon rezg�st h�vhat el�. Ha ezt a fizikai vil�gban tessz�k, nem fejleszt�nk k�l�n er�t, de az asztr�lis vil�gban m�sk�nt �ll a dolog, mert anyaga kev�sb� renyhe, �s ha rokon rezg�sek tev�kenys�gre h�vj�k, saj�t �l� erej�t hozz�adja az eredeti impulzushoz, melyet az�ltal sokszoros�ra n�velhet, �s ez eredeti serkent�s ism�tl�se �ltal - mint mikor a katon�k a h�don �tmennek - a rezg�seket annyira felfokozhatjuk, hogy az eredm�ny l�tsz�lag egy�ltal�n nincs ar�nyban az eredeti okhoz. S�t azt mondhatn�nk, hogy a nagy Adeptus kez�ben, aki a lehet�s�geket teljesen uralja, ez az er� szinte korl�tlan, mert mag�t a vil�gegyetemet a kimondott sz� (ige) rezg�sei �p�tett�k fel.

 

Mantr�k. (Var�zs-szavak). Az a fajta b�v�s sz�, ami nem valami elemi l�ny �ltal �ri el hat�s�t, hanem csup�n az�ltal, hogy bizonyos hangokat ism�telnek, szint�n szimpatikus rezg�sek m�k�d�s�t�l f�gg.

 

A feloszl�s (dezintegr�ci�) jelens�g�t v�gtelen gyors rezg�sek okozhatj�k, melyek legy�zik az illet� t�rgy molekul�inak �sszetart� erej�t. A rezg�seknek egy m�s fajt�ja m�g gyorsabb rezg�sekkel alkot� atomjaira bontja a molekul�kat. Az olyan testet, amelyet ily m�don �teri halmaz�llapotba tett�nk �t, az asztr�lis �ramlat igen gyorsan viheti egyik helyr�l a m�sikra, �s ha az eredeti rezg�sek, melyek �teriv� tett�k, megsz�nnek, akkor az �ter nyom�sa k�nyszer�ti, hogy visszat�rjen el�bbi alakj�ba.

 

Eleinte tal�n neh�z meg�rteni, hogy mik�ppen lehet az �gy kezelt t�rgy form�j�t megtartani. Mert ha egy f�mt�rgyat, pl. egy kulcsot beolvasztunk �s a h� �ltal halmaz�llapot�t g�znem�v� v�ltoztatjuk, majd elvonjuk a meleget akkor - b�r visszanyeri szil�rd halmaz�llapot�t - nem lesz t�bb� kulcs, hanem csak f�mdarab. Az ellenvet�s helyes, csak a hasonlat nem. Az elemi esszencia, mely a kulcsot alkotja, sz�toszlana az�ltal, ha �llapot�t megv�ltoztatn�k, nem mintha az anyag esszenci�j�ra hathatna a h�, hanem ha id�szaki szil�rd test�t elpuszt�tj�k, az elemi esszencia vissza�rad a nagy tart�lyba �pp�gy, mint az ember magasabb princ�piumai, amelyekre b�r a hideg vagy meleg nem hat, m�gis el kell hagyniuk a fizikai testet, ha azt t�z puszt�tja el.

 

Teh�t ha az, ami kulcs volt, ism�t leh�l �s visszat�r a szil�rd halmaz�llapotba, akkor az elemi esszencia (mely a „f�ld”-h�z, vagyis a szil�rd fajt�hoz tartozik) vissza�radna bele, de nem volna ugyanaz, mint amit el�bb tartalmazott, teh�t semmi ok sincs arra, hogy ugyanazt a form�t �ltse. De ha valaki egy kulcsot azzal a sz�nd�kkal oszlat fel, hogy az asztr�lis �ram �ltal m�s helyre sz�ll�tsa, akkor gondosan megtartja ugyanazt az esszenci�t, pontosan ugyanabban az alakban, am�g az �thelyez�s megt�rt�nt, �s akkor form�nak haszn�lja, amelybe a megszil�rd�tand� r�szecsk�k folyhatnak, vagy helyesebben: amely k�r�l �jra felhalmoz�dnak, amikor a feloszlat� akaraterej�t megsz�nteti. Hacsak az illet� koncentr�ci�ja al� nem hagy, a t�rgy pontosan meg�rzi alakj�t.

 

Spiritiszta sze�nszokon �gy hozz�k n�ha majdnem pillanatok alatt nagy t�vols�gb�l a t�rgyakat, �s k�zenfekv�, hogy feloszlatott �llapotban b�rmilyen szil�rd anyagon akad�ly n�lk�l �t lehet hozni, mint pl. egy h�znak a fal�n, vagy bez�rt doboz oldal�n. L�thatjuk teh�t, hogy ha helyesen �rtelmezz�k, az anyag az anyagon �ppoly k�nnyen hatolhat �t, mint a v�z a szit�n, vagy a g�z folyad�kon �t vegytani k�s�rletekben.

 

Mivel lehets�ges a rezg�sek megv�ltoztat�sa �ltal az anyagot szil�rd halmaz�llapot�b�l �teriv� v�ltoztatni, �rthet�, hogy a folyamat ford�tottja is lehets�ges, �s �teranyagot szil�rdd� lehet tenni. Az egyik a feloszl�s jelens�g�t magyar�zza, a m�sik a materializ�ci�t. Az el�bbi esetben kitart� akarater� sz�ks�ges, mely a t�rgyat g�tolja abban, hogy eredeti alakj�t felvegye, a materializ�ci�ban ugyanilyen kitart� er�fesz�t�s sz�ks�ges, mely az anyagias�tott t�rgyat megakad�lyozza, hogy �teri halmaz�llapotba t�rjen vissza.

 

A k�z�ns�ges sze�nszon a materializ�ci�hoz sz�ks�ges anyagot lehet�leg a m�dium �tertest�b�l k�lcs�nzik, ami k�ros az eg�szs�gnek, �s m�sk�l�nben is h�tr�nyos. A materializ�lt forma ez�rt szor�tkozik rendesen a m�dium k�zvetlen szomsz�ds�g�ra, �s al� van vetve annak a vonz�snak, amely visszah�zza a testhez, ahonnan j�tt. Hogyha t�l sok�ig tartj�k t�vol a m�diumt�l, akkor �sszeesik �s az anyag, amelyb�l �llott, visszat�r az �ter�llapotba, �s azonnal vissza�z�nlik eredet�hez.

 

N�mely esetben k�ts�gtelen�l m�g s�r� �s l�that� fizikai anyagot is vonnak el egy id�re a m�dium test�b�l, b�r ennek a lehet�s�g�t neh�z elk�pzelni. �n magam l�ttam eseteket, ahol ez a jelens�g k�ts�gtelen�l megt�rt�nt, amit a m�dium fizikai tests�ly�nak jelent�keny vesztes�ge bizony�t. Hasonl� eseteket �r le Olcott, Aksakow �s Madame d'Esp�rance.

 

Azok a l�nyek, akik sze�nszokat ir�ny�tanak, az�rt tudnak k�nnyebben s�t�tben m�k�dni, vagy legal�bb is tomp�tott f�nyn�l, mert erej�k rendesen nem volna elegend�, hogy materializ�lt alakot, vagy „szellem-kezet” a f�nyes vil�g�t�s �ltal el��ll�tott vibr�ci�k k�zepette p�r pillanatn�l tov�bb �ssze tudjanak tartani.

 

Aki sze�nszokra szokott j�rni, biztosan �szrevette, hogy h�romf�le materializ�ci� van: olyan, ami k�zzelfoghat�, de nem l�that�, olyan, ami l�that�, de nem k�zzelfoghat�, �s olyan, ami l�that� is �s k�zzelfoghat� is. Az els� fajta a leggyakoribb, ide tartoznak a szellemkezek, amelyek gyakran simogatj�k a l�togat�k arc�t, �s apr� t�rgyakat visznek k�r�l a szob�ban, �s a besz�l� szervek, melyekb�l a „k�zvetlen hang” ki�rad. Ebben az esetben olyan fajta anyagot haszn�lnak, amely a f�nyt sem nem t�kr�zi, sem meg nem akad�lyozza, de bizonyos k�r�lm�nyek k�zt olyan rezg�seket ind�t meg, amelyek re�nk mint hang hatnak.

 

Szellemf�nyk�pek. Ennek a r�szleges materializ�ci�nak egy fajt�ja az, amely b�r k�ptelen olyan vil�goss�got visszat�kr�zni, amelyet mi l�tunk, az ultraibolya sugarakra azonban hat, �s t�bb�-kev�sb� hat�rozott benyom�st tesz az �rz�keny f�nyk�plemezre. �gy nyerj�k a szellemf�nyk�peket.

 

Amikor nincs el�g er� k�zn�l, amely teljes materializ�ci�t alkosson, n�ha g�zh�z hasonl� form�k l�that�k, melyeket azonban nem szabad megfogni - mondj�k a szellemek. Ritk�bb eset az, amikor el�g er� �ll rendelkez�sre egy teljes materializ�ci�hoz, melyet legal�bb egyp�r m�sodpercig l�tni, �s megfogni is lehet.

 

Ha az Adeptus vagy tan�tv�nya sz�ks�gesnek tal�lja asztr�lis vagy ment�lis test�t materializ�lni, sem a saj�t, sem m�s �tertest�t nem haszn�lja erre a c�lra, mert megtanulta, hogy hogyan kell a k�v�nt anyagot az �t k�rnyez� �terb�l k�zvetlen�l kivonni.

 

Egy m�sik jelens�g, amely t�rgyaknak e r�sz�vel szorosan �sszef�gg, a megdupl�z�s, ami �gy t�rt�nik, hogy a lem�soland� t�rgyr�l t�k�letes ment�lis k�pet alkotunk, �s azut�n k�r�je gy�jtj�k a sz�ks�ges asztr�lis �s fizikai anyagot. E c�lb�l a t�rgynak minden k�ls� �s bels� r�szecsk�j�t egyidej�leg pontosan szem el�tt kell tartani, aminek k�vetkezt�ben ennek a jelens�gnek az el��ll�t�s�hoz a gondolatkoncentr�ci� meglehet�s ereje sz�ks�ges. Aki a megk�v�nt anyagot nem tudta a k�rnyezet �ter�b�l k�zvetlen�l kivonni, n�ha az eredeti t�rgyb�l k�lcs�n�zte, amely esetben ennek a s�lya a megfelel� m�rt�kben cs�kkent.

 

Okkult k�nyvekben levelek �s k�pek vet�t�s�r�l (precipit�ci�) olvasunk. Ezt is, mint minden egyebet, t�bbf�lek�pen lehet el��ll�tani. Ha egy Adeptus valamit k�z�lni akar valakivel, maga el� tesz egy �v papirost, ment�lis k�pet alkot az �r�sr�l, amelyet megjelentetni �hajt rajta, �s az �terb�l kivonja azt az anyagot, amely a k�p objekt�vv� t�tel�hez sz�ks�ges. Vagy ha jobban tetszik neki, ugyanezt az eredm�nyt �ll�thatja el� egy pap�ron, mely a c�mzett el�tt fekszik, b�rmilyen t�vol vannak is egym�st�l.

 

Egy harmadik m�dszer, amelyet sokkal gyakrabban haszn�lnak, mert id�t takar�t meg, az, hogy a lev�l eg�sz l�nyeg�t egy tan�tv�ny elm�j�be v�sik, �s re�b�zz�k a vet�t�s g�pies munk�j�t. Akkor a tan�tv�ny vesz egy darab pap�rt �s elk�pzeli azon a Mester k�z�r�s�val �rt levelet, azut�n objek�vv� teszi az �r�st a fenti m�don. Ha t�l neh�znek tal�ln� a k�t m�veletet egyszerre v�gezni, vagyis az anyagot kivonni a k�r�l�tte lev� �terb�l, �s az �r�st pap�rra vet�teni, akkor k�z�ns�ges tint�t vagy sz�nes port tehet maga el� az asztalra, amelyet k�nnyebben haszn�lhat, mivel az m�r s�r� fizikai anyag.

 

L�thatj�k, hogy ez a k�pess�g vesz�lyes fegyver lehet a lelkiismeretlen ember kez�ben, mert k�nny� b�rki �r�s�t ut�nozni, �s a hamis�t�st a k�z�ns�ges eszk�z�kkel semmik�ppen sem lehet felfedezni. A tan�tv�ny, akit hat�rozott kapcsok k�tnek Mester�hez, csalhatatlanul meg tudja �llap�tani, hogy b�rmely �zenet att�l a Mestert�l j�n-e, vagy sem, de m�sok sz�m�ra az eredet bizony�t�k�t csup�n a lev�l tartalma ny�jthatja, �s hogy milyen szellem �rad rajta �t. A k�z�r�s, b�rmilyen �gyesen ut�nozz�k is, mint bizony�t�k, teljesen �rt�ktelen.

 

Ami a m�velet gyorsas�g�t illeti, az olyan tan�tv�ny, aki m�g kezd� a vet�t�s munk�j�ban, val�sz�n�leg csak n�h�ny sz�t tud egyszerre szem el�tt tartani, ez�rt alig haladna gyorsabban, mintha a levelet egyszer�en le�rn�. De a gyakorlottabb egy�n, aki egy eg�sz oldalt, vagy tal�n az eg�sz levelet egyszerre l�thatja, sokkal k�nnyebben v�gezheti. �gy t�rt�nik n�ha sze�nszokon, hogy eg�sz hossz� leveleket n�h�ny m�sodperc alatt �ll�tanak el�.

 

A k�pek vet�t�si m�dja ugyanaz, kiv�ve, hogy itt elengedhetetlen�l sz�ks�ges az eg�sz t�rgyat egyszerre szem el�tt tartani, �s hogyha t�bb sz�n sz�ks�ges, akkor m�g bonyolultabb azoknak az el��ll�t�sa, elk�l�n�t�se, �s hogy a k�p �rnyalatait pontosan adj�k vissza. Itt a m�v�szi tehets�g sz�m�ra nagy t�r ny�lik, �s nem szabad azt k�pzelni, hogy az asztr�lis vil�g b�rmely lak�ja ily m�don egyar�nt j� k�pet tudna el��ll�tani. Aki �let�ben nagy m�v�sz volt, �s ez�ltal megtanulta, hogy hogyan l�sson, �s mit n�zzen, biztosan jobb eredm�nyt �rne el, mint az �tlagember, ha hal�la ut�n megk�s�reln� a vet�t�st az asztr�lis vil�gban.

 

A t�bla k�z� val� �r�s, aminek az ellen�rz�s alatti el��ll�t�sa a legnagyobb m�diumok n�melyik�t h�ress� tette, n�ha vet�t�s �ltal t�rt�nik, b�r gyakoribb, hogy a k�t t�bla k�z� tett ir�ndarabk�t szellemk�z vezeti, amelyb�l csak az a kis r�sz materializ�l�dik, ami az ir�n megfog�s�hoz sz�ks�ges.

 

Felemelked�s (levit�ci�) n�ha el�fordul sze�nszokon, de gyakrabban a keleti j�gik k�zt, �s abban �ll, hogy az emberi test a leveg�ben lebeg. Amikor ez m�diummal t�rt�nik, gyakran k�ts�gtelen�l csup�n szellemkezek emelik fel, de van egy m�s �s tudom�nyosabb lehet�s�g is ennek a l�tv�nynak az elv�gz�s�re, amit keleten mindig haszn�lnak, �s n�ha itt is. Az okkult tudom�ny ismeri azt a m�dszert, amely �ltala neh�zked�s vonz�s�t semlegess� lehet tenni, s�t teljesen meg is lehet ford�tani, �s vil�gos, hogy ennek az er�nek az �gyes haszn�lata �ltal k�nnyen lehet a felemelked�st el��ll�tani. A r�gi indusok �s atlantisziak val�sz�n�leg ismert�k ezt a titkot, �s ez�ltal emelt�k fel a f�ldr�l l�ghaj�ikat, melyeket �gy el�g k�nny�v� tettek a mozgat�s �s korm�nyz�s c�ljaira. Az is lehets�ges, hogy a term�szet finomabb er�inek ugyanez az ismerete nagyon megk�nny�tette a cikl�pi �p�t�szetben �s a piramisok �s Stonehenge �p�t�s�n�l haszn�lt �ri�si k�darabok felemel�s�t.

 

Szellemf�nyeket k�nny� el��ll�tani, ha az ember ismeri a term�szetnek azokat az er�it, amelyek az asztr�lis vil�g lak�inak rendelkez�s�re �llnak. Van enyh�n foszforeszk�l�, vagy vak�t�an f�nyes v�ltozata, �s k�l�n�s t�ncol� f�nyg�mb�k, amiv� a t�z elemi-l�nyek egyik fajt�ja szereti mag�t v�ltoztatni. Minden f�ny �terrezg�sekb�l �ll, teh�t k�zenfekv�, hogy aki ezeket a rezg�seket el tudja ind�tani, k�nnyen �ll�that el� b�rmilyenfajta f�nyt.

 

Az �ter elemi eszenci�j�nak seg�ts�g�vel keletkezik az a b�mulatos mutatv�ny is, amikor valaki t�zh�z ny�l, �s nem �geti meg mag�t, b�r lehet m�s m�don is el��ll�tani. Az �teranyag legv�konyabb r�teg�t �gy lehet kezelni, hogy a h� nem tud rajta �thatni, �s ha m�dium, vagy m�s ember a kez�t ezzel a r�teggel bevonja, akkor parazsat vagy izz� vasat is megfoghat, �s semmi baja sem fog t�rt�nni.

 

A fent eml�tett k�l�nleges er�k�n k�v�l a k�z�ns�ges emel�rendszert is gyakran haszn�lj�k kisebb jelens�gek el��ll�t�s�ra, mint asztalt�ncoltat�s vagy kopog�s. A t�maszpont ez esetben a m�dium teste, amelyb�l az ektoplazma emel�r�d kiny�lik.

 

Most besz�lt�nk a sze�nszokon leggyakrabban el�fordul� esem�nyekr�l, de m�g van egy-k�t ritk�bb k�lvil�gi jelens�g, amit meg kell eml�teni. A f�mek �tv�ltoztat�s�t (transmutatio) k�z�pkorbeli alkimist�k �lm�nak tartott�k, �s bizonyosan sok esetben csak a sz�v megtiszt�t�s�nak jelk�pes le�r�sa volt. De bizony�that�, hogy n�mely esetben t�nyleg megt�rt�nt, s�t keleten jelent�ktelenebb m�gusok �ll�t�lag m�g ma is v�ghezviszik a f�mek �tv�ltoztat�s�t ebben az ir�nyban, �s val�sz�n�leg id�vel sikere is lesz. T�ny az, hogy a v�gs� atom egy �s ugyanaz minden anyagban, �s csak az elrendez�d�se k�l�nb�zik, teh�t b�rki, aki egy f�mdarabot atomi halmaz�llapotba tud �tv�ltoztatni, �s atomjait m�sk�ppen tudn� �trendezni, k�nny�szerrel v�ghezviheti b�rmely f�mm� k�v�nt �tv�ltoztat�s�t.

 

A rokon rezg�sek elv�n alapszik a k�l�n�s �s kev�ss� ismert jelens�g, amit visszahat�snak (repercussio) neveznek, amely �ltal minden s�r�l�s, amely a materializ�lt testet v�ndorl�sai k�zben �rte, visszahat a fizikai testre, �s minden jel a fizikai testen is megl�tszik. A k�z�pkori boszork�nyp�r�k tan�vallom�saiban ennek nyomait tal�ljuk, ahol nem ritk�n azt �ll�tj�k, hogy a seb, melyet a boszork�nyon kutya – vagy farkas alakban ejtettek, a boszork�ny megfelel� hely�n l�that� lett. Ez a k�l�n�s t�rv�ny vezetett n�ha a m�dium igazs�gtalan megv�dol�s�hoz, amikor p�ld�ul a materializ�lt szellemekre valami fest�kanyagot d�rzs�ltek, �s az ut�lagosan a m�dium kez�n volt tal�lhat�, ez�rt azt mondt�k, hogy a m�dium csalt. A magyar�zat az, hogy ebben, mint sok m�s esetben is, a „szellem" a m�dium �teri hasonm�sa, melyet a vezet� befoly�sok arra k�nyszer�tenek, hogy saj�t form�j�t�l elt�r� alakot �lts�n. T�ny az, hogy a fizikai testnek ez a k�t r�sze oly szorosan �sszef�gg, hogy lehetetlen az egyiknek alaphangj�t �rinteni an�lk�l, hogy a m�sikban r�gt�n megfelel� rezg�sek ne keletkezn�nek.