HARMADIK FEJEZET- Mesters�ges lak�k

  2009.07.12. 01:06

 

1. �ntudatlanul alkotott elemi l�nyek. Az elemi esszencia sz�mtalan fajt�ja, mely minden oldalr�l k�r�lveszi az embert, kiv�l�an befoly�solhat� az emberi gondolat �ltal. M�g a k�sza gondolatnak is az a hat�sa, hogy hirtelen sebesen mozg�, m�l� form�k felh�j�t h�vja el�, melyet fent le�rtunk. Most azt n�zz�k, hogyan hat az emberi �rtelemnek hat�rozott c�ltudatos gondolata vagy v�gya.

 

Az el�id�zett hat�s igen meglep�. A gondolat megragadja az idom�that� elemi esszenci�t, �s r�gt�n megfelel� alak� �l� l�nyt form�l bel�le, mely ha egyszer �gy l�trej�tt, t�bb� nincs megalkot�j�nak al�rendelve, hanem saj�t �let�t �li, amelynek hossza megfelel az �t �letbeh�v� gondolat vagy k�v�ns�g erej�nek. T�ny az, hogy csak addig �l, am�g a gondolater� �sszetartja. A legt�bb ember gondolatai olyan m�l�k �s hat�rozatlanok, hogy az �ltaluk form�lt elemi l�nyek csup�n egy p�r percig, vagy n�h�ny �r�ig �lnek. De egy gyakran ism�telt gondolat vagy komoly k�v�ns�g �ltal alkotott elemi l�ny napokig is �lhet.

 

Az �tlagember gondolatai nagyobb�ra �nmag�ra vonatkoznak, ez�rt az elemi l�nyek, melyeket �letbe h�vnak, k�r�l�tte lebegnek, �s igyekeznek az �ket �ltet� gondolat ism�tl�s�t el�id�zni, mert az ilyen ism�tl�sek nem �j elemi l�nyeket alkotnak, hanem m�r l�tez�knek adnak �j er�t �s �letet. Aki gyakran �s tart�san k�v�nja ugyanazt, olyan asztr�lis k�s�r�t alkot mag�nak, mely hogyha �jabb �s �jabb gondolattal t�pl�lja, �vekig �ld�zheti, �s mind er�sebb� v�lik, s az embert mindjobban hatalm�ba ker�ti. Ha ez a v�gy gonosz volt, akkor k�nnyen �rthet�, hogy hat�sa a jellemre milyen v�gzetess� v�lhat.

 

M�g t�bb j�t vagy rosszat teremt az ember gondolataival, melyeket m�sokr�l gondolt, mert ezek nem maradnak alkot�juk k�r�l, hanem az illet� k�r� csoportosulnak, aki a gondolat t�rgy�t k�pezi. A j�s�gos gondolat vagy j�k�v�ns�g b�rki ir�nt bar�ts�gos mesters�ges elemi l�nyt alkot �s vet�t fel�je. Ha a k�v�ns�g hat�rozott, mint p�ld�ul az, hogy az illet� betegs�g�b�l felgy�gyuljon, akkor az elemi l�ny olyan er�t k�pvisel, mely f�l�tte lebeg, �s el�mozd�tja gy�gyul�s�t, �s elh�r�tja azokat a befoly�sokat, amelyek a gy�gyul�st h�tr�ltatj�k. Az elemi l�ny, mely �gy m�k�dik, meglehet�s �rtelmesnek �s alkalmazkod�nak l�tszik, holott t�nyleg csup�n olyan er�, mely a legkisebb ellen�ll�s ir�ny�ban halad, �lland�an ugyanegy ir�nyba nyomulva haszn�t veszi minden adott vezet�knek �gy, mint a tart�lyban lev� v�z nyomban megtal�lja egy tucat z�rt cs� k�z�tt az egy nyitottat, �s ki�z�nlik rajta.

 

Ha a k�v�ns�g csak hat�rozatlan �ltal�nos j�k�v�ns�g, akkor is annak megfelel�en az elemi esszencia csod�s befoly�solhat�s�ggal olyan l�nyt alkot, mely erej�t legel�ny�sebben �s a legk�nnyebben el�rhet� m�don �rasztja az illet�re. Mindenesetre a ki�raszthat� er�mennyis�g �s az elemi l�ny �lettartama az eredeti gondolat vagy k�v�ns�g erej�t�l f�gg, mely megalkotta. B�r az is el�fordul, hogy m�s ugyanoda ir�nyul� j�k�v�ns�g �s bar�ts�gos gondolat �ltetheti, er�s�theti �s meghosszabb�tja �let�t.

 

Tov�bb� �gy l�tszik, hogy mint minden m�s l�nyt, az az �szt�nszer� v�gy serkenti, hogy �let�t meghosszabb�tsa, mely �ltal visszahat megalkot�j�ra mint olyan er�, mely �lland� ism�tl�s�t igyekszik el�h�vni annak az �rz�snek, mely �t l�trehozta. M�sokat is hasonl�k�ppen befoly�sol, akikkel tal�lkozik, de ez a kapcsolat term�szetesen nem olyan t�k�letes.

 

Mindaz, amit itt a j�k�v�ns�gok �s bar�ts�gos gondolatok hat�s�r�l elmondtunk, az ellenkez� ir�ny� rossz k�v�ns�gokra �s haragos gondolatokra is vonatkozik. Ha elgondoljuk, hogy milyen nagymennyis�g� irigys�g, gy�l�let �s szeretetlens�g l�tezik a vil�gban, k�nnyen meg�rthetj�k, hogy micsoda sz�rny� teremt�sek l�that�k a mesters�ges elemi l�nyek k�zt. Akinek a gondolatai vagy v�gyai rosszindulat�ak, �llatiasak, �rz�kiek vagy fukarok, az mag�val viszi saj�t fert�z� l�gk�r�t, teli azokkal az undok l�nyekkel, melyeket teremtett, �s melyek k�s�r� t�rsai. Az ilyen ember nemcsak maga sajn�latram�lt�, hanem veszedelmes embert�rsai sz�m�ra, mert aki szerencs�tlens�g�re tal�lkozik vele, az ki van t�ve az �t k�r�lvev� sz�rny�s�gek hat�s�ban rejl� erk�lcsi fert�nek.

 

Az irigy vagy f�lt�keny gy�l�let �rz�se egy m�sik szem�ly ir�nt gonosz elemi l�nyt k�ld az illet�re, mely f�l�tte lebeg, �s gyenge oldal�t keresi, hogy azon �t hathasson. Ha az ilyen �rz�s kitart�, akkor az elemi l�nyt �lland�an t�pl�lja, �s ez�ltal hossz� id�re ny�jthatja nem k�v�natos tev�kenys�g�t. Csak akkor hathat arra, aki fel� ir�ny�tott�k, ha az illet�nek is van valami rokonhajlama. A tiszta gondolkoz�s� �s rendes �let� ember aur�j�r�l lehullnak az ilyen befoly�sok, mert mit sem tal�lnak, amibe belekapaszodhatn�nak, s az�rt egy k�l�n�s t�rv�ny hat�sa alatt teljes erej�kkel visszahatnak eredeti alkot�jukra. Benne rokonteret tal�lnak tev�kenys�g�k sz�m�ra, �s �gy a rossz k�v�ns�g�nak karm�ja ugyanazt a l�nyt haszn�lja eszk�z�l, melyet � maga hozott l�tre.

 

Alkalomadt�n el�fordul, hogy az ilyen mesters�ges elemi l�ny k�l�nb�z� okokn�l fogva sem a c�lj�ra, sem k�ld�j�re nem tudja erej�t kiontani, �s akkor v�ndorl� d�monn� v�lik. Az elemi l�nyt k�nnyen mag�hoz vonzza az, aki hasonl� �rzelmeket t�pl�l, mint amelyek alkott�k. Az elemi l�ny ez�ltal serkenti az �rzelmeket, hogy bel�l�k er�t nyerjen, vagy pedig r�ontja rossz befoly�s�nak eg�sz t�meg�t, amint erre alkalom ny�lik. Ha el�g er�s, gyakran megragad valami arra halad� burkot, �s benne lakik egy ideig, mert az�ltal takar�kosabban tudja kezelni borzaszt� k�szlet�t. Ilyen form�ban m�diumon �t tud megnyilv�nulni, �s a j�l ismert bar�t szerep�ben, melynek mag�t tetteti, n�ha m�g olyan emberekre is hathat, akiket m�sk�l�nben nem igen tudna befoly�solni.

 

Mindez mutatja, hogy milyen fontos gondolataink f�l�tt szigor�an uralkodni. Sok j�indulat� ember, aki sz�ban �s tettben nagyon �vatos, ami felebar�tai ir�nti k�teless�g�t illeti, azt hiszi, hogy gondolatai nem tartoznak m�sra, �s ez�rt k�l�nb�z� ir�nyba hagyja �ket kicsapongni an�lk�l, hogy �szrevenn�, hogy gonosz rombol� l�nyeknek sereg�vel n�pes�ti a vil�got.

 

Ijeszt� felvil�gos�t�sk�nt hatna az ilyen emberre, ha alaposan meg�rten� a gondolat �s k�v�ns�g hat�s�t, mellyel mesters�ges elemi l�nyeket teremt, m�sr�szt sok szeretetteljes �s h�l�s l�leknek nagy vigaszul szolg�lna, akik le vannak s�jtva, mert �gy �rzik, hogy j�tev�ik b�kez� j�sag�t nem tudj�k viszonozni. Bar�ts�gos gondolatot �s �szinte j�k�v�ns�got �ppoly k�nnyen �s hathat�san k�ldhet a legszeg�nyebb, mint a leggazdagabb, �s majdnem mindenkinek m�dj�ban van, aki f�rads�got vesz mag�nak, hogy szeretett rokonai, bar�tai vagy gyermekei mell� �rangyalszer� l�nyeket �ll�tson, ha a vil�g b�rmely r�sz�ben tart�zkodnak is.

 

Sok any�nak a szeretetteljes gondolatai �s im�ds�gai v�ltak gyermek�nek �rangyal�v�, melyek seg�tett�k �s v�dt�k. Kiv�tel csak az olyan majdnem lehetetlen eset, amikor a gyermekben nem volt semmi, ami a j�ra felelt volna. Az ilyen �rangyalt gyakran lehet l�tnoki k�pess�ggel l�tni, �s volt olyan eset is, amikor egyik�k el�gg� materializ�l�dott, hogy pillanatnyilag fizikai szemmel is l�that�v� v�lt.

 

Azt a k�l�n�s t�nyt is meg kell eml�teni, hogy m�g miut�n az anya �tmegy a mennyei vil�gba, a szeretete, melyet gyermekeire ki�raszt, akikr�l azt k�pzeli, hogy �t k�r�lveszik, tov�bb is hat a gyermekekre, b�r m�g ebben a vil�gban �lnek, �s t�mogatja az �ket �rz� mesters�ges elemi l�nyt, am�g a gyermekek maguk is meghalnak. Blavatskyn� megjegyzi, hogy az anya szeretet�t az �l� gyermekek mindig meg�rzik, mutatkozni fog �lmukban, �s gyakran egy�b esem�nyekben, mint a sors v�d� keze, amely vesz�lyekt�l megmenti �ket, mert a szeretet er�s pajzs, melyet t�r �s id� nem korl�toz. Az �rangyalok beavatkoz�s�r�l sz�l� t�rt�neteket nem szabad mind a mesters�ges elemi l�nyek tev�kenyked�s�nek tulajdon�tani, mert sok esetben ezek az „angyalok” �l� vagy nemr�g elhalt emberi l�nyek voltak, �s az is el�fordult, b�r ritk�n, hogy t�nyleg angyalok.

 

A komoly k�v�ns�gnak ez a hatalma, - k�l�n�sen ha gyakran ism�tl�dik, hogy tev�keny mesters�ges elemi l�nyt teremt, mely er�vel saj�t beteljesed�s�nek ir�ny�ban halad, - a tudom�nyos magyar�zata annak, amit �h�tatos, de nem b�lcselked� emberek az im�ds�gra val� v�lasznak neveznek. Vannak esetek, b�r jelenleg ritk�n, amikor az im�dkoz� egy�n karm�ja megengedi, hogy egy Adeptus vagy tan�tv�nya k�zvetlen�l seg�ts�g�re lehessen, �s m�g ritk�bban, hogy egy angyal vagy bar�ts�gos term�szeti szellem beavatkozz�k, de mindenesetre a seg�ts�g legk�nnyebb �s legszembe�tl�bb form�ja, hogy a k�v�ns�g �ltal alkotott elemi l�nyt er�s�ti, �s �rtelmesen ir�ny�tja.

 

Egy k�l�n�s �s tanuls�gos esettel tal�lkozott nem r�gen egyik kutat�, amib�l l�that�, hogy kedvez� k�r�lm�nyek k�zt milyen kitart� az ilyen mesters�ges elemi l�ny. Aki az ilyen t�rgyakr�l sz�l� irodalmat ismeri, tudja, hogy a r�gi csal�dok k�z�l sokban �l a hal�l el�tti figyelmeztet�s hagyom�nya, mely valamilyen jelens�g �ltal t�bbnyire n�h�ny nappal el�bb figyelmezteti a csal�df�t a bek�vetkezend� esem�nyre. Sz�p p�lda erre az Oxenham-csal�d j�l ismert t�rt�nete, mely szerint Erzs�bet kir�lyn� ideje �ta feh�r mad�r jelenik meg, hogy a csal�d valamely tagj�t a k�zelg� hal�lr�l �rtes�tse, egy m�sik esetben halotti kocsi �rkezik a kast�ly kapuj�hoz, mikor a hal�l k�zeleg.

 

Egy ismer�s csal�ddal kapcsolatban hasonl� fajt�j� jelens�g mutatkozott, de sokkal k�z�ns�gesebb �s kev�sb� felt�n�, mint a fent eml�tettek. Abban �ll, hogy a hal�leset el�tt h�rom nappal �nnep�lyes �s hat�sos halotti zen�t hallanak. A csal�d egyik tagja, aki m�r k�t esetben maga hallotta ezt a titokzatos zen�t, �s meggy�z�dhetett a figyelmeztet�s helyess�g�r�l, tov�bb� tudva, hogy a csal�di hagyom�ny szerint t�bb sz�zadon kereszt�l ugyanaz ism�tl�d�tt, okkult m�don l�tott hozz�, hogy a k�l�n�s jelens�g ok�t megfejtse.

 

Az eredm�ny v�ratlan, de �rdekes volt. A XII-ik sz�zadban a csal�df� elment a keresztes h�bor�ba, mint sok m�s h�sies ember, �s mag�val vitte a legfiatalabb �s kedvenc fi�t, hogy az lovagi sarkanty�j�t elnyerje a szent h�bor�ban. Az apa legh�bb v�gya ennek a rem�nyteljes ifj�nak a sikere volt, de a fiatalember elesett a harcban, �s a k�ts�gbeesett apa nemcsak a fia hal�l�t gy�szolta, hanem azon is b�sult, hogy oly hirtelen, a gondatlan �s nem eg�szen feddhetetlen ifj�s�g derek�n ragadta el a sors. Az apai sz�vnek ez annyira f�jt, hogy visszavonult a lovagi �lett�l �s szerzetes lett, hogy �lete h�tralev� r�sz�t im�val t�ltse, nemcsak fia lelki �dv��rt, hanem a c�lb�l is, hogy ut�dait ne �rhesse, ami egyszer� �s vall�sos lelk�nek borzaszt� vesz�lynek t�nt: v�ratlan hal�l. �vekig napr�l-napra lelk�nek eg�sz energi�j�t ebbe az egy er�s k�v�ns�gba �nt�tte, �s biztosan hitt abban, hogy valamik�nt a h�n k�v�nt eredm�ny beteljes�l.

 

Aki az okkultizmust tanulm�nyozza, k�nnyen meg�llap�thatja, hogy az ilyen hat�rozott �s hosszantart� gondolat�ramnak mi a hat�sa. J� szerzetes�nk �ri�si erej� mesters�ges elemi l�nyt teremtett, mely saj�t c�ljainak el�r�s�ben v�gtelen lelem�nyes, �s azt olyan er�k�szlettel t�lt�tte meg, mely k�v�ns�gait hossz� id�n kereszt�l teljes�theti. Az elemi l�nyt t�k�letes t�lt�s� �ramtelephez hasonl�thatjuk, �s tekintettel eredeti erej�re, �s hogy ar�nylag milyen ritk�n kell haszn�lnia, nem csod�lkozhatunk, hogy m�g most is kit�n� er�vel b�r, �s figyelmezteti az �reg keresztes vit�z egyenes lesz�rmazottait bek�vetkez� hal�lukr�l az�ltal, hogy a 800 �vvel ezel�tt Palesztin�ban elesett fiatal h�s temet�si zen�j�t ism�tli.

 

2. Tudatosan alkotott elemi l�nyek. Ilyen eredm�nyeket �rtek el a gondolaterej�kkel olyan emberek, akik egy�ltal�ban nem voltak tudat�ban annak, hogy mit csin�ljanak, k�nnyen elk�pzelhetj�k teh�t, hogy a m�gus, aki ismeri a t�rgyat, �s l�thatja az el��ll�tott eredm�nyt, milyen hatalommal b�r ezen a t�ren. T�ny az, hogy az okkultizmusnak �gy a feh�r, mint a s�t�t ir�ny�t k�vet� egy�nek gyakran haszn�lnak munk�jukban mesters�ges elemi l�nyeket, �s alig van olyan feladat, amit ezek a teremtm�nyek v�ghez ne tudn�nak vinni, ha tudom�nyosan k�sz�tett�k, �s �gyess�ggel �s tud�ssal ir�ny�tj�k �ket. Mert aki tudja, hogy hogyan lehet, az az elemi l�nnyel �sszek�ttet�st fog fenntartani, �s ir�ny�tja, b�rmily messze m�k�dik is, �gyhogy az elemi l�ny �gy cselekszik, mintha mester�nek teljes �rtelm�vel b�rna.

 

Ilyen m�don hat�rozott �s hathat�s �rangyalokat alkottak m�r, b�r val�sz�n�leg ritk�n engedi meg a karma az egy�n �let�be val� ilyen beavatkoz�st. Az Adeptusok tan�tv�ny�nak azonban feladata lehet, hogy megkock�ztassa, �s szembesz�lljon olyan er�kkel, melyeket seg�ts�g n�lk�l nem tudna legy�zni, �s akkor olyan v�delmez�kre tal�lhat, akik hatalmas �s �ber �r�knek bizonyultak.

 

A fekete m�gia el�rehaladottabb m�dszereivel is lehet hatalmas mesters�ges elemi l�nyeket el��ll�tani, �s az ilyen l�nyek m�r sok gonoszat tettek a maguk m�dj�n. De ezekr�l is, mint az el�bbi csoportbeliekr�l �ll�thatjuk, hogy ha olyan emberre ir�ny�tj�k �ket, akit jelleme tisztas�ga miatt nem b�nthatnak, akkor borzaszt� er�vel hatnak vissza alkot�jukra. Ez annak a k�z�pkorbeli t�rt�netnek az alapja, amely szerint a var�zsl�t az �ltala h�vott d�monok darabokra t�pt�k.

 

El�fordul, hogy az ilyen l�nyek alkalomadt�n k�l�nb�z� okokb�l kifoly�lag kiszabadulnak azoknak a hatalma al�l, akik �ket haszn�lni akarj�k, �s ilyenkor c�ltalanul v�ndorl� d�monokk� v�lnak, mint az el�z� csoport k�z�l n�melyek. Ide a jelen csoportbeliek sokkal okosabbak �s er�sebbek, �lettartamuk is hosszabb, teh�t ennek megfelel�en vesz�lyesebbek. Kiv�tel n�lk�l mindig az �let�ket akarj�k ezek a l�nyek meghosszabb�tani vagy az�ltal, hogy mint v�mp�rok kisz�vj�k az emberek �leterej�t, vagy arra k�sztetik �ket, hogy �ldozzanak nekik, �s a f�lig vad t�rzsekn�l gyakran siker�lt a falu vagy csal�d istenek�nt elismer�st nyerni�k.

 

Az olyan istens�g, amely v�ront�ssal �sszef�gg� �ldozatokat k�v�n, ezeknek a l�nyeknek mindig a legalacsonyabb �s legundor�t�bb fajt�j�ba sorolhat�, m�s kev�sb� visszatasz�t� fajt�j�ak megel�gszenek rizs �s egy�b f�tt �tel �ldoz�s�val. India n�mely r�sz�ben mai napig is mindk�t fajta tal�lhat�, �s Afrik�ban val�sz�n�leg m�g sz�mosabban.

 

A t�pl�l�k �ltal, melyet az �ldozatokb�l nyernek, �s m�g ink�bb az �leter�b�l, melyet a h�veikb�l kisz�vnak, sok �vig meghosszabb�thatj�k �let�ket, s�t �vsz�zadokig is, �s el�g erej�k marad, hogy alkalomadt�n k�zepes jelens�geket l�tes�tsenek, hogy k�vet�ik hit�t �s lelkesed�s�t serkents�k. Ha azonban a szokott �ldozatokat elhanyagolj�k, akkor mindig valami m�don kellemetlenkednek. Egy indiai faluban p�ld�ul azt tal�lt�k, hogy valah�nyszor elmulasztott�k a helybeli istens�get rendszeresen t�pl�l�kkal ell�tni, hirtelen t�z t�rt ki h�zaikban, n�ha h�rom-n�gy helyen egyszerre, olyan k�r�lm�nyek k�zt, hogy emberi k�zrem�k�d�st lehetetlen volt felt�telezni. Ilyen �s hasonl� t�rt�neteket gyakran lehet hallani abban a csod�kkal teli orsz�gban.

 

�gy l�tszik, az atlantiszi m�gusoknak, „a s�t�t arc urainak” az volt egyik k�l�nleges m�v�szete, hogy kiv�l�an er�s �s �letteljes mesters�ges elemi l�nyeket tudtak alkotni. A Titkos Tan�t�s eml�ti, hogy mire voltak k�pesek; besz�l� �llataik voltak, akiket v�r�ldozattal kellett lecsendes�teni, nehogy fel�bressz�k gazd�ikat, �s figyelmeztess�k �ket a fenyeget� pusztul�sra. De ezekt�l a k�l�n�s �llatokt�l eltekintve egy�b mesters�ges elemi l�nyeket is alkottak, akikr�l azt suttogj�k, hogy olyan er�sek �s hatalmasak voltak, hogy n�melyik�k a mai napig is �letben tudott maradni, hab�r t�bb mint 11000 �v m�lt el a pusztul�s �ta, mely gazd�ikat els�p�rte. A sz�rny� indiai istenn� (K�li), akinek a nev�ben h�veinek borzaszt� gonosztetteket kellett elk�vetni, �s akit a mai napig is le�rhatatlan visszatasz�t� r�tusokkal tisztelnek, val�sz�n�leg az atlantiszi rendszer maradv�nya, melyet el kellett s�p�rni, m�g a f�ldr�sz els�llyeszt�se �s hatvan�tmilli� ember�let �r�n is.

 

3. Mesters�ges emberi l�nyek. Ebbe a csoportba csak kevesen tartoznak, de egy modern nagy mozgalommal val� �sszek�ttet�s�k r�v�n a sz�mukra n�zve eg�sz ar�nytalan fontoss�got szereztek, mert b�r hat�rozottan emberiek, oly t�vol esnek a rendes emberi fejl�d�st�l, annyira egy k�v�l�ll� akarat produktumai, hogy tal�n helyesebben a mesters�ges l�nyek k�z� soroland�k.

 

Le�r�sukat legk�nnyebben t�rt�net�kkel kezdhetj�k, �s e c�lb�l a nagy atlantiszi fajra kell visszatekinteni. Amikor ennek a figyelemrem�lt� n�pnek az Adeptusaira �s okkult iskol�ira gondolunk, term�szetesen esz�nkbe jutnak azok a gonosztettek, amelyekr�l Atlantisz hanyatl�s�val �sszef�gg�sben hallottunk. De ne felejts�k el, hogy az �nz�s �s hanyatl�s kora el�tt hatalmas civiliz�ci�ja sok nemeset �s b�mulatra m�lt�t hozott l�tre, �s vezet�ik k�zt tal�ljuk azokat, akik most az emberis�g �ltal eddig el�rt legmagasabb fokon �llnak.

 

A j� t�rv�ny Adeptusai �ltal alkotott k�zpontok egyike a beavat�st megel�z� okkult tanulm�ny c�lj�b�l Amerik�ban volt, amely orsz�g akkoriban egy atlantiszi uralkod�nak h�dolt, „az Arany Kapu isteni uralkod�i” egyik�nek. B�r sok viszontags�gnak volt kit�ve, �s sz�khely�t egyik orsz�gb�l a m�sikba kellett �thelyeznie, amint azokat a k�s�bbi civiliz�ci� zavar� elemei sorban el�rasztott�k, ez a k�zpont m�g ma is l�tezik, �s m�g ugyanazt a r�gi vil�gbeli szertart�st haszn�lja, s�t m�g szent �s titkos nyelvk�nt ugyanazt a r�gi atlantiszi nyelvet tan�tja, amelyet alap�t�sakor haszn�ltak sok ezer �vvel ezel�tt.

 

Ez a k�zpont m�g most is az, ami eleinte volt, tiszta �s emberszeret� okkultist�k k�re, akik tan�tv�nyaikat, kiket erre �rdemesnek tal�ltak, messze vezethetik a tud�s �tj�n, �s a birtokukban lev� pszichikai er�ket csak a legszigor�bb megpr�b�ltat�sok ut�n ruh�zz�k a jel�ltekre. Tan�t�i nem �llnak az Adeptus sz�nvonal�n, m�gis sz�z meg sz�z ember tanulta meg �ltaluk, hogy mik�nt lehet az �sv�nyt megtal�lni, mely �ket k�s�bbi �let�kben Mesterr� tette. Nem k�zvetlen r�sze ez a Himal�jai Testv�ris�gnek, de ez ut�bbinak n�mely tagja elm�lt �leteiben �sszef�gg�sben �llt az amerikai k�rrel, �s az�rt t�bb mint k�z�ns�ges bar�ti j�indulatot tan�s�t t�nyked�s�vel szemben. S�t j�l eml�kszem, hogy a k�r jelenlegi vezet�je m�ly h�dolattal ad�zott az egyik Mester k�p�nek.

 

Vezet�ik, b�r magukat �s t�rsas�gukat szigor�an a h�tt�rben tartott�k, id�nk�nt minden t�l�k telhet�t megtettek, hogy az igazs�g el�menetel�t a vil�gban el�seg�ts�k. Egy �vsz�zaddal ezel�tt k�ts�gbeestek az Eur�p�ban �s Amerik�ban d�l� anyagiass�g miatt, mely minden szellemi ir�nyt elfojtott, �s elhat�rozt�k, hogy �jfajta m�dszerrel pr�b�lj�k lek�zdeni a materializmust. Minden gondolkod� embernek alkalmat akartak ny�jtani, hogy meggy�z�dhessen az �let l�tez�s�r�l a fizikai testen k�v�l is, amit a tudom�ny hajland� volt tagadni. Maga a jelens�g, melyet mutattak, nem volt ugyan eg�szen �j, mert a t�rt�nelemben is hallottunk egyik-m�sik form�j�r�l, de a megszervez�se, �s hogy szinte parancssz�ra lehet el��ll�tani, ez hat�rozottan �jdons�g a modern vil�g sz�m�ra.

 

Az a mozgalom, amelyet �gy megind�tottak, lassank�nt a modern szellemid�z�s kiterjedt rendszer�v� fejl�d�tt. A kezdem�nyez�ket nem lehet a bek�vetkezett eredm�nyek�rt felel�ss� tenni, de meg kell hagyni, hogy c�ljukat annyiban el�rt�k, amennyiben t�megesen siker�lt meggy�z�d�s n�lk�li embereket valamilyenfajta t�lvil�gi �letben val� hitre megt�r�teni. Ez k�ts�gtelen�l nagyszer� eredm�ny, de vannak, akik azt tartj�k, hogy t�l nagy �ron �rt�k el.

 

A m�dszer az volt, hogy egy k�z�ns�ges haland�t hal�la ut�n az asztr�lis vil�gban teljesen fel�bresztettek, �s bizonyos m�rt�kig kioktatt�k az ottani er�k �s lehet�s�gek fel�l, azut�n r�b�ztak egy spiritiszta k�rt. Ez az illet� hasonl�k�ppen m�s elhalt egy�neket tan�tott ki, �s mindannyian azokra hatottak, akik sze�nszaikat l�togatt�k, �s m�diumm� fejlesztett�k �ket, �gyhogy a spiritizmus n�tt �s vir�gzott. K�ts�gtelen, hogy az eredeti k�r �l� tagjai alkalomadt�n megjelentek asztr�lis form�ban a sze�nszokon - s�t tal�n m�g most is megjelennek, de legt�bb esetben megel�gedtek azzal, hogy olyan utas�t�st �s vezet�st adnak az �ltaluk megb�zott szem�lynek, amilyent sz�ks�gesnek tartanak. �gy l�tszik, a mozgalom sokkal gyorsabban n�vekedett, mint tervez�i elv�rt�k, �s nemsok�ra eg�szen t�lsz�rnyalta az ellen�rz�s�ket, �gyhogy a k�s�bbi fejlem�nyek�rt nem k�zvetlen�l felel�sek.

 

Azoknak a felfokozott asztr�lis �lete, akiket a k�r�k vezet�s�vel megb�ztak, k�sleltette term�szetes halad�sukat, �s b�r az volt a terv, hogy amit �gy vesz�tenek, az�rt teljesen k�rp�tolja �ket j� karm�juk, melyet az�ltal szereztek, hogy m�sokat az igazs�ghoz vezetnek; m�gis nemsok�ra kider�lt, hogy lehetetlen ilyen „szellem-vezet�”-ket hosszabb ideig haszn�lni an�lk�l, hogy komoly �s maradand� baj ne sz�rmazna ebb�l sz�mukra. Ez�rt n�mely ilyen „vezet�”-t visszah�vtak, �s m�sokat k�ldtek helyett�k, m�s esetben nem volt k�v�natos v�ltoz�sokat l�tes�teni, �s akkor alkalmazt�k azt a figyelemrem�lt� m�dszert, mely �ltal ez a k�l�n�s teremtm�nycsoport: a mesters�ges emberi l�ny keletkezett.

 

Az eredeti „vezet�” magasabb princ�piumainak megengedt�k, hogy igen k�sleltetett fejl�d�s�ket folytathass�k, �s tov�bb haladjanak a mennyei vil�gba. De az ,,�rny�kot”, melyet h�trahagyott, elfoglalt�k, visszatartott�k �s er�s�tett�k �gy, hogy b�mul�i k�r�ben megjelenhessen, mint azel�tt. Ezt eleinte az eredeti k�r tagjai maguk csin�lt�k, de ez a m�dszer kellemetlen, vagy alkalmatlan lehetett, vagy tal�n er�pazarl�snak tekintett�k. Ugyanezek az ellenvet�sek vonatkoztak a mesters�ges elemi l�ny ilyen c�l� haszn�lat�ra is, ez�rt k�s�bb �gy hat�roztak, hogy az az elhalt szem�ly, aki a r�gi „szellem-vezet�”-t k�vette volna ilyen min�s�gben, foglalja el az ut�bbinak az �rny�k�t, vagy burk�t, �s egyszer�en az � k�lsej�t hordja megjelen�sekor.

 

�ll�t�lag az eredeti csoport n�mely tagja ellenvetette, hogy b�r a c�l eg�szen j� lehet, m�gis egy bizonyos m�rt�k� megt�veszt�ssel j�r, de az �ltal�nos v�lem�ny az volt, hogy az �rny�k ugyanaz maradt, �s az eredeti tulajdonosa alacsonyabb �rtelm�b�l tartalmaz egy keveset, �gyhogy ezt nem lehet megt�veszt�snek nevezni. �gy keletkezett teh�t a mesters�ges emberi l�ny, �s n�mely esetben m�r t�bbsz�r�sen kicser�lt�k an�lk�l, hogy azt b�rki is gyan�totta volna. M�sr�szt a spiritizmus tanulm�nyoz�i megfigyelt�k, hogy hosszabb id� eltelt�vel a „szellem-vezet�” jellem�ben �s modor�ban hirtelen v�ltoz�s �szlelhet�. Sz�ks�gtelen megjegyezni, hogy az Adeptusok testv�rs�ge k�z�l senki soha ilyenfajta mesters�ges l�nyt nem csin�lt, de �k nem avatkozhattak bele m�sok elj�r�s�ba, akik helyesnek tal�lt�k �gy cselekedni. Ennek a m�dszernek egyik gyenge oldala, hogy az eredeti k�r�n k�v�l m�sok is �tvehetik, �s nincs semmi, ami a fekete m�gusokat abban g�toln�, hogy �zenget� „szellemeket” alkossanak - mint ahogyan ezt m�r t�nyleg meg is tett�k.

 

Ezzel a csoporttal be is fejezt�k az asztr�lis vil�g lak�ir�l sz�l� �ttekint�st. A fentebb eml�tett kiv�telt�l eltekintve el�g t�k�letes, de m�g egyszer hangs�lyozom, hogy az �ri�s t�rgynak csup�n k�rvonalait v�zolja, melynek r�szletes le�r�s�hoz egy eg�sz �let tanulm�nya �s neh�z munk�ja volna sz�ks�ges.