M�SODIK FEJEZET - Nem emberi l�nyek

  2009.07.12. 01:05

 

M�r az els� fut�lagos pillant�sra is vil�gos, hogy a term�szet minket illet� f�ldi rendj�nek nagy r�sz�t nem kiz�r�lag az emberis�g k�nyelm�re vagy v�gs� el�ny�re c�lozta. Val�sz�n�leg m�gis elker�lhetetlen volt, hogy az emberi faj legal�bb is gyermekkor�ban azt k�pzelje, hogy ez a vil�g �s minden, amit tartalmaz, csup�n az � haszn�ra �s jav�ra l�tezik, de k�ts�gtelen, hogy ez id� szerint ki kellett n�n�nk ebb�l a gyerekes t�ved�sb�l, �s felfognunk saj�t hely�nket, s a vele �sszef�gg�sben lev� k�teless�geket.

 

Mindennapi �let�nk�n l�tszik, hogy legt�bben m�g nem tartanak ott, nevezetesen az �llatvil�ggal szemben tan�s�tott gonosz kegyetlens�g �ltal, melyet sokan, akik val�sz�n�leg igen civiliz�ltnak tartj�k magukat, szok�sszer�en k�vetnek el a sport nev�ben. M�g aki az okkultizmus tudom�ny�t csak most kezdi tanulni, az is tudja, hogy minden �let szent �s egyetemes egy�tt�rz�s n�lk�l nincs igazi halad�s, de csak aki el�rehaladott tanulm�nyaiban, fedezheti fel, hogy milyen sokszer� a fejl�d�s val�ban, �s milyen kis helyet t�lt be ar�nylag az emberis�g a term�szet h�ztart�s�ban.

 

Az ember el�tt vil�goss� v�lik, hogy amint a f�ld, leveg� �s v�z sok miri�d form�j�t tartja el az �letnek, melyeket �szlelhet�v� tesz a mikroszk�p, b�r szabad szemmel nem l�that�k, �pp�gy a f�ld�nkkel �sszef�gg� magasabb s�kok is s�r� n�pess�ggel b�rnak, melyeknek l�tez�s�r�l rendesen nincs tudom�sunk. Min�l t�bbet tud az ember, ann�l bizonyosabb affel�l, hogy valami �ton-m�don a fejl�d�s kihaszn�lja minden lehet�s�g�t. �s hogyha �gy t�nik, mintha a term�szet er�it pazaroln�, vagy adott alkalmakat hanyagolna el, akkor tudhatjuk, hogy nem a vil�gegyetem tervezet�ben rejlik a hiba, hanem a mi tudatlans�gunkban rendszere �s sz�nd�ka fel�l.

 

Az asztr�lis vil�g nem emberi lak�ir�l sz�l� jelen fejezetben legalkalmasabb, ha kihagyjuk az egyetemes �letnek kezdetleges form�it, melyek olym�don fejl�dnek az atomok, molekul�k �s sejtek k�l�nb�z� fokain �t, amelyeket nem igen �rthet�nk meg. Ha az elemi birodalmak legalacsonyabbj�n�l kezdj�k, m�g akkor is nagysz�m� asztr�lis l�nyt kell ide beosztani, melyet csup�n eml�thet�nk, mert r�szletes le�r�sukhoz eg�sz enciklop�dia kellene.

 

A nem emberi l�nyeket az asztr�ls�kon legalkalmasabban n�gy csoportba oszthatjuk, de ezek az el�bbi fejezett�l elt�r�en, a term�szetnek eg�sz nagy birodalmaira vonatkoznak, melyek legal�bb olyan nagyok �s sokszer�ek, mint p�ld�ul az �llat- vagy n�v�nyvil�g. A csoportok n�melyike hat�rozottan az emberi alatti, n�melyik vel�nk egyenrang�, m�g m�sok j�s�gban �s hatalomban messze fel�lm�lnak minket. N�melyik a mi fejl�d�si rendszer�nkh�z tartozik, ami azt jelenti, hogy vagy hozz�nk hasonl� emberek voltak, vagy lesznek; m�sok eg�szen elt�r� utakon fejl�dnek.

 

El�rebocs�tom, hogy itt nem eml�tem naprendszer�nk m�s bolyg�ir�l alkalomadt�n megjelen� magas Adeptusokat, sem m�g messzebbi �s m�g magasztosabb l�togat�kat, mert b�r elm�letben lehets�ges, de elk�pzelhetetlen, hogy az ilyen megdics��lt l�nyek sz�ks�gesnek tartan�k olyan alacsony s�kon mutatkozni, mint az asztr�ls�k. Ha b�rmilyen okb�l m�gis k�v�natos volna, mint a Nirmanakaya eset�ben, ennek a vil�gnak megfelel� ideiglenes testet csin�lnak bolyg�ink asztr�lis anyag�b�l.

 

Tov�bb� a n�gy csoportt�l eg�sz f�ggetlen�l �s azon k�v�l bolyg�nkat m�g h�t fejl�d�si �g osztja az emberis�ggel, melyekr�l nem szabad jelenleg besz�lnem, mert rendes k�r�lm�nyek k�zt nem k�v�natos, hogy az emberek tudjanak l�tez�s�kr�l, vagy �k a mienkr�l. Csup�n a legel�rehaladottabb var�zsl�k tudj�k szertart�saikkal azt az esetet el�id�zni, amelynek el�re nem l�tott hib�ja folyt�n ilyen l�ny a fizikai vil�gban l�that�v� v�lik. Nem val�sz�n�, hogy ez �jb�l el�forduljon, b�r m�r megt�rt�nt.

 

1. Fejl�d�s�nkh�z tartoz� elemi esszencia. Mivel ezt a kifejez�st „elemi” a legk�l�nb�z�bb �r�k az ember hal�la ut�ni legk�l�nb�z�bb dolgokra vonatkoz�lag haszn�lt�k, �s a nem emberi szellemek k�z�l a legmagasabbakra �s a legalacsonyabbakra is, sz�gezz�k le, hogy a jelen esetben csup�n a mon�d esszenci�j�ra vonatkoztatjuk, amit �gy defini�lhatn�nk, hogy az anyagba le�rad� szellem, vagy Isteni Er�.

 

Miel�tt ez a ki�rad�s el�ri az individualiz�ci�t, az egy�nn� v�l�st, amikor is az ember kauz�lis test�t alkotja, egym�sut�n hat k�l�nb�z� fejl�d�si fokon haladt �t, �s �ltette mindegyiket: az �llat-, n�v�ny- �s �sv�nyvil�gon �s h�rom elemi birodalomban. Ez�rt n�ha �llati, n�v�nyi vagy �sv�nyi mon�dnak is nevezt�k, b�r ez a kifejez�s hat�rozottan f�lrevezet�, mert r�g, miel�tt ezekbe a birodalmakba el�rkezik, az egy mon�db�l sok mon�dd� v�lt. De a sz� megmaradt, �s azt fejezi ki, hogy b�r a mon�d esszenci�j�ban m�r r�gen megk�l�nb�ztet�s �llott be, m�g nem �rte el azt a fokot, amikor egy�niv� v�lhatna.

 

Amikor a mon�d esszenci�ja az �sv�nyvil�got megel�z� h�rom nagy elemi birodalmat �lteti, akkor „elemi esszenci�”-nak nevezik.

 

Ha a b�rmelyik s�kon nyugv� szellem az alatta l�v� s�kra akar lesz�llni, akkor sz�ks�ges, hogy annak a s�knak az anyagj�ba burkolja mag�t, �s hasonl�k�ppen, ha m�g egy s�kkal lejjebb sz�ll, annak az anyag�b�l kell mag�ra leplet vonnia, �s akkor azt mondhatjuk, hogy teste olyan atomokb�l �ll, melyeknek k�ls� burkolata ez ut�bbi s�k anyag�b�l val�. Az �ltet� ereje, �gysz�lv�n lelke, azonban olyan �llapotban van, mint az els� sz�nvonalon volt, vagyis az els�nek isteni ereje, �s azonfel�l a m�sodiknak az anyag�b�l egy burok. Ha m�g lejjebb sz�ll, akkor az atom m�g sokszer�bb� v�lik, mert m�g egy negyedik fajta anyagb�l von maga k�r� testet. Elk�pzelhetj�k, hogy ez a folyamat, mely a naprendszer�nk minden als�kj�n ism�tl�dik, mikor el�ri a fizikai vil�got, annyira beburkolta m�r az eredeti er�t, hogy nem csoda, hogy az emberek egy�ltal�n nem ismerik fel, mint szellemet.

 

Felt�ve, hogy a mon�d esszenci�ja ezt a beburkol�dz�si folyamatot eg�szen a ment�lis vil�g atomi sz�nvonal�ig vitte, �s ahelyett, hogy annak a vil�gnak �sszes als�kjain �t sz�llna le az asztr�lisba, k�zvetlen�l beleveti mag�t az asztr�lis vil�gba, melynek atomi anyag�t maga k�r� gy�jti �s �lteti. Ilyen �sszet�tel� az asztr�lis vil�g elemi esszenci�ja, mely a nagy elemi birodalmak harmadik�hoz tartozik, �s k�zvetlen megel�zi az �sv�nyvil�got. Az asztr�lis vil�gban 2401 f�le v�ltozata folyam�n az als�kok sok k�l�nb�z� �sszet�tel� anyag�t vonzza mag�hoz, de csak ideiglenesen. L�nyeg�ben m�gis egy birodalom marad, melynek jellemz� tulajdons�ga az, hogy mon�dj�nak esszenci�ja a ment�lis vil�g atomi sz�nvonal� anyag�ba van csak burkolva, de az asztr�lis vil�g atomi anyaga �ltal nyilv�nul meg.

 

A k�t magasabb elemi birodalom a magasabb, illetve alacsonyabb ment�lis vil�gban l�tezik �s m�k�dik, de jelenleg nem foglalkozunk vel�k.

 

Az elemi birodalommal kapcsolatban egy elemi l�nyr�l besz�lni - mint azt gyakran szokt�k - helytelen, mert tulajdonk�ppen ilyen l�ny val�j�ban nincs. Az elemi anyagnak �ri�s halmaz�t tal�ljuk, mely az emberi gondolatok legm�land�bbja ir�nt is b�mulatosan �rz�keny, �s pillanatok alatt hihetetlen finoms�ggal reag�l m�g az olyan vibr�ci�kra is, melyeket az emberi akarat vagy v�gy �ntudatlanul id�zett el�.

 

De abban a pillanatban, amikor az ilyen gondolat vagy akarat hat�sa �l� er�v� alakul - amit helyesen nevezhet�nk elemi l�nynek, - akkor m�r nem is a jelen csoportba tartozik, hanem a mesters�ges l�nyek k�z�. M�g akkor is csak igen m�l� k�l�n�ll� l�te, mert amint az ok elm�lik, visszamer�l a megfelel� als�k meg nem k�l�nb�ztetett t�meg�be, ahonnan j�tt.

 

T�l hosszadalmas volna csoportos�tani, de �ltal�nos k�rvonalakban azt mondhatn�nk, hogy az elemi l�nyek aszerint az anyag szerint kapt�k elnevez�s�ket, amelyben laknak. Itt is mutatkozik fejl�d�s�nk hetes rendszere, mert h�t ilyen f�csoport van, melynek mindegyike a fizikai anyag egyik �llapot�ra vonatkozik: „f�ld, v�z, leveg� �s t�z”; vagy hogy ezt a k�z�pkori jelk�pes besz�det modern egzakt kifejez�sbe ford�tsuk le: szil�rd, foly�kony, g�znem� �s a n�gy �ter halmaz�llapotnak megfelel�en.

 

Szok�sos a k�z�pkori alkimist�k tudatlans�g�t lesajn�lni �s g�nyolni, mert olyan anyagokat neveztek „elem”-nek, amelyekr�l a modern vegytan felfedezte, hogy �sszetettek. De igazs�gtalan fitym�lva besz�lni r�luk, mert tud�suk e t�rgyr�l b�vebb volt, mint a mienk, nem sz�kebb. �k tal�n nem oszt�lyozt�k azt a nyolcvan vagy kilencven anyagot, amit mi most elemnek nevez�nk, de biztos, hogy nem �gy nevezt�k �ket, mert okkult tanulm�nyaikb�l megtanult�k, hogy ebben az �rtelemben csak egy elem l�tezik, amelynek ezek �s az anyag t�bbi form�ja is csak v�ltozatai. Ezt az igazs�got a jelenkor legnagyobb vegy�szei csak kezdik sejteni.

 

T�ny az, hogy len�zett el�deink oszt�lyoz�sa a mi�nkn�l m�lyebbre hatolt. �k meg�rtett�k, �s meg tudt�k figyelni az �tert, amit a modern tudom�ny csak mint te�ri�j�hoz sz�ks�geset �ll�t fel. �k tudt�k, hogy az �ter a g�znem� f�l�tti n�gy k�l�nb�z� �llapot� fizikai anyagb�l �ll, ezt a t�nyt ma m�g nem fedezt�k fel �jra. �k tudt�k, hogy minden fizikai t�rgy az anyag egyik vagy m�sik halmaz�llapot�b�l �ll e h�t k�z�l, �s minden szerves test �sszet�tel�ben mind a h�t t�bb�-kev�sb� tal�lhat�, ez�rt besz�lnek �k t�zes vagy vizes v�rm�rs�kletr�l �s „elemekr�l”, ami nek�nk igen nevets�gesnek t�nik. K�zenfekv�, hogy ez ut�bbi kifejez�st az alkot� r�szekre vonatkoztatt�k, �s egy�ltal�ban nem azt jelentette, hogy az anyagot nem lehet tov�bb felbontani. Azt is tudt�k, hogy az anyagnak ezek a csoportjai a fejl�d� mon�di esszencia nagy csoportjainak megnyilv�nul�sa sz�m�ra alapul szolg�lnak, �s ez�rt nevezt�k azt elemi esszenci�nak.

 

A szil�rd anyagnak minden r�szecsk�j�ben egy a f�lddel kapcsolatos elemi l�ny lakik - hogy a k�z�pkori tud�sok k�pes kifejez�s�t haszn�ljuk, - vagyis am�g ebben a halmaz�llapotban marad, addig a megfelel� �l� elemi esszencia bizonyos mennyis�g�t tal�ljuk benne. Hasonl�k�ppen tal�lunk foly�kony, g�znem� �s �ter�llapotban v�z-, leveg�- �s t�z-elemi l�nyeket. Megfigyelhetik, hogy ez az els� csoportos�t�sa a harmadik elemi birodalomnak �gysz�lv�n v�zszintes, vagyis a k�l�nb�z� csoportok alig �szlelhet� fokonk�nt mind kev�sb� anyagiak, amint felfel� haladnak, �s �rthet�, hogy a csoportok mindegyike �jb�l h�t alcsoportra oszthat�, mert a szil�rd, cseppfoly�s �s g�znem� anyagok is k�l�nb�z� s�r�s�g�ek.

 

Ezenk�v�l van m�g egy m�sik, f�gg�legesnek nevezhet� beoszt�s is, amely sokkal nehezebben �rthet�, k�l�n�sen az�rt, mert az okkultist�k igen keveset mondanak r�la. Azt, amit tudunk r�la, tal�n �gy lehet leg�rthet�bben magyar�zni, hogy az �sszes v�zszintes csoportban ism�t h�t k�l�nb�z� t�pus� elemi l�ny tal�lhat�, melyek nem annyira anyagis�guk fokain k�l�nb�znek, hanem ink�bb jelleg�k �s vonz�suk szerint.

 

Ezek k�z�l mindegyik hat a m�sikra, �s b�r lehetetlen l�nyeg�ket elcser�lni, mindegyikben h�t alt�pus tal�lhat�, melyet a re�juk jellegzetes sz�nez�s k�l�nb�ztet meg, amit az �ket legk�nnyebben mozgat� hat�snak k�sz�nhetnek. L�that�, hogy ez a f�gg�leges beoszt�s teljesen elt�r� a v�zszintest�l, amennyiben sokkal �lland�bb �s alapvet�bb. Mert az elemi birodalom fejl�d�se abb�l �ll, hogy alig �szlelhet� lass�s�ggal a k�l�nb�z� v�zszintes sz�nvonalakon �thaladjon, �s egym�sut�n mindegyikhez tartozz�k. A k�l�nb�z� t�pusok azonban az eg�sz �ton v�ltozatlanok maradnak.

 

Azt nem szabad elfelejteni, amikor az elemi birodalmak fejl�d�s�t pr�b�ljuk meg�rteni, hogy az �vnek lefel� ir�nyul� fel�n halad, vagyis mindjobban k�zeledik az anyagba val� teljes beburkolts�g fel�, amit az �sv�nyvil�gban l�tunk, ahelyett, hogy az anyagt�l elt�volodna, mint a legt�bb m�s fejl�d�s, amit ismer�nk. Sz�m�ra a fejl�d�s azt jelenti, hogy lesz�ll az anyagba, ahelyett, hogy magasabb s�kokra felemelkedne, �s ez n�ha k�l�n�s torzk�p�t adja a t�nyeknek szem�nkben, mindaddig, am�g fel nem fogjuk a helyzetet. Ezt �lland�an szem el�tt kell tartani, nehogy a l�tsz�lagos rendelleness�gek megriasszanak.

 

A sz�mtalan elt�r�s ellen�re ennek a k�l�nb�z� �l� anyagesszenci�nak minden fajt�ja k�zt k�z�s tulajdons�ga is van, de ezek is oly elt�r�ek a fizikai vil�gban ismert tulajdons�gokt�l, hogy v�gtelen neh�z megmagyar�zni azoknak, akik saj�t maguk nem l�thatj�k m�k�d�s�ket.

 

Tegy�k fel teh�t, hogy ennek az elemi esszenci�nak egy r�sze egy p�r pillanatra k�ls� befoly�sok ir�nt eg�szen v�ltozatlan marad (ami alig fordul el�), akkor nincs semmi meghat�rolt saj�t form�ja, b�r �gy is gyors �s sz�ntelen mozg�sban van. De a legcsek�lyebb zavarra, melyet tal�n valami arra halad� gondolat�ramlat okoz, vad z�rzavaros, �lland�an v�ltoz� form�kba rajzik, amelyek ide-oda cik�znak, �s oly gyorsak t�nnek el, mint a forr� v�z fel�let�n a bubor�k.

 

Ezek a m�l� alakok t�bbnyire valamilyen emberi vagy egy�b �l�l�nyt �br�zolnak, ami nem azt jelenti, hogy az elemi esszenci�ban k�l�n �l� l�nyek l�teznek, csup�n v�ltoz� �s sokf�le hull�mhoz hasonl�that�k, melyeket a csendes t� t�kr�n hirtelen sz�l id�z el�. T�kr�z�seinek l�tszanak csak az asztr�lis vil�g �ri�s rakt�r�nak, de m�gis t�bbnyire megfelelnek annak a gondolat�ramlat jelleg�nek, amely �ket l�trehozta, b�r majdnem mindig valami furcsa torz�t�ssal, valami ijeszt� vagy kellemetlen vegy�lettel.

 

Term�szetes k�rd�s, hogy mifajta �rtelem v�lasztja ki ezeket a form�kat, �s mi torz�tja el. Most nem az er�sebb �s hosszabb�let� mesters�ges elemi l�nyekkel foglalkozunk, amiket hat�rozott �s er�teljes gondolat hoz l�tre, hanem a f�lig �ntudatlan, akaratlan gondolatok �rj�nak eredm�ny�vel, melyet az emberis�g t�bbnyire haszontalanul hagy elm�j�n �t�z�nleni. Teh�t vil�gos, hogy az �rtelem nem a gondolkoz� agyvelej�b�l sz�rmazik, �s eg�sz bizonyosan nem tulajdon�thatjuk mag�nak az elemi esszenci�nak, mely m�g az �sv�nyvil�gn�l is t�volabb �ll az egy�niv� v�l�st�l �s hozz�tartoz� �bredez� �rtelemt�l.

 

De b�mulatos alkalmazkod�k�pess�ge van, mely gyakran megk�zel�ti az intelligenci�t, �s val�sz�n�, hogy emiatt nevezt�k a kor�bbi k�nyvek az elemi l�nyeket „az asztr�lis f�ny f�lig �rtelmes teremt�sei”-nek. A mesters�ges elemi l�nyek ennek az er�nek tov�bbi bizony�t�kait ny�jtj�k. Ha j� vagy rossz elemi l�nyekr�l olvasunk, akkor azok mindig a mesters�gesekhez tartoznak, vagy a term�szeti l�nyek valamely fajt�j�hoz, mert az elemi birodalmakban nincs olyan fogalom, mint j� vagy rossz.

 

K�ts�gtelen azonban, hogy minden fajt�jukat egy bizonyos hajlam vagy g�tl�s hatja �t, amely az emberis�g ir�nt ink�bb ellens�gess�, mint bar�ts�goss� teszi. Minden kezd� tudja ezt, mert legt�bb esetben az els� benyom�sa az asztr�lis vil�gr�l a proteuszi szellemek �ri�s serege, akik fenyeget� magatart�ssal k�zelednek hozz�, de ha b�tran szembesz�ll vel�k, akkor mindig visszavonulnak, vagy sz�tfoszlanak. Erre vonatkozik a fent eml�tett kellemetlen torz voltuk, amelyr�l k�z�pkori �r�k azt �ll�tj�k, hogy az ember csak �nmag�nak k�sz�nheti, hogy az elemi l�nyek nem oly bar�ts�gosak, mint az aranykorszakban. Akkor az emberis�g �tszellem�ltebb volt, �s kev�sb� �nz�, mint a sz�rke jelenkorban, amikor k�z�mb�s �s szeretetlen m�s �l�l�nyekkel szemben.

 

Az elemi esszencia b�mulatos finoms�g�b�l, mellyel gondolataink vagy v�gyaink leghalv�nyabb mozzanataira felel, azt k�vetkeztethetj�k, hogy az eg�sz elemi birodalom �ltal�ban olyan, amilyenn� az emberis�g gondolatainak �sszess�ge teszi. Ha elgondoljuk, hogy mily kev�ss� felemel� jelenleg az emberis�g gondolkoz�sa, nem csod�lkozhatunk azon, hogy �gy aratunk, amint vetett�nk, �s ez az elemi esszencia, melynek nincs �n�ll� �rtelme, csak vakon felfogja �s visszat�kr�zteti azt; amit belevet�tenek, rendesen bar�ts�gtalan jellemvon�sokat mutat.

 

Nem k�telkedhet�nk abban, hogy k�s�bbi fajokban vagy ciklusokban, amikor az eg�sz emberis�g m�r sokkal magasabb sz�nvonal�v� fejl�d�tt, az elemi birodalmakra is hatni fog a megv�ltozott gondolkod�s �lland� �ramlata, �s akkor nem lesznek ellens�gesek, hanem k�nnyen kezelhet�k. Ugyanezt mondhatjuk az �llatvil�gr�l is. B�rmi is t�rt�nt a m�ltban, a j�v�ben meglehet�s j� „arany korszakot” v�rhatunk, hogyha az emberis�g nagy r�sze nemess� �s �nzetlenn� v�lik, �s akkor a term�szet er�i sz�vesen fognak vel�k egy�ttm�k�dni.

 

Az a t�ny, hogy olyan k�nnyen befoly�solhatjuk az elemi birodalmakat, mutatja felel�ss�g�nket, hogy mily m�don haszn�ljuk befoly�sunkat. S�t ha elgondoljuk, hogy milyen k�r�lm�nyek k�zt l�teznek, l�thatjuk, hogy a vel�k egy vil�gban lak� �rtelmes l�nyek gondolatainak �s �rzelmeinek hat�sa sz�mottev� t�nyez� az elemi birodalmak fejl�d�s�nek terv�ben.

 

A nagy vall�sok �llhatatos tan�t�sa ellen�re is az emberis�g nagy t�mege nem t�r�dik a gondolatvil�g ir�nti felel�ss�g�vel. Aki azzal h�zeleg �nmag�nak, hogy tettei �s szavai nem b�ntanak senkit, az azt hiszi, hogy megtett mindent, amit t�le k�v�nni lehet, �s elfelejti gondolatai hat�s�t, melyek tal�n �vekig sz�k�t� �s lealacsony�t� befoly�ssal voltak a k�r�l�tte �l�k �rtelm�re, �s k�rnyezet�t k�pzelet�nek sz�rke, piszkos teremtm�nyeivel t�lt�tte el. Ennek a k�rd�snek m�g komolyabb oldal�t l�tjuk a mesters�ges elemi l�ny eset�ben. Itt elegend� annyit mondani, hogy k�ts�gtelen�l hatalmunkban �ll az elemi esszencia fejl�d�s�t siettetni, vagy h�tr�ltatni aszerint, amint tudatosan vagy �ntudatlanul is haszn�ljuk.

 

Lehetetlen egy ilyen kis k�nyv keretein bel�l a k�l�nb�z� c�lokat megmagyar�zni, melyekre a gyakorlott ember az elemi esszencia k�l�nb�z� er�it haszn�lhatja. A m�gikus szertart�sok nagy r�sze majdnem teljesen ezen m�lik, vagy k�zvetlen�l a m�gus akarat�nak hat�sa alatt, vagy �ltala e c�lb�l seg�ts�g�l h�vott asztr�lis l�nyek �ltal.

 

Az elemi esszencia seg�ts�g�vel keletkezik majdnem minden jelens�g, amit a sze�nszokon el��ll�tanak, tov�bb� a k�dob�s �s harangoz�s a k�s�rtetek �ltal l�togatott h�zakban. Mindezt valami f�ldh�z k�t�tt emberi l�ny pr�b�lkoz�sai, vagy a harmadik csoporthoz tartoz� term�szeti szellemek csintalans�ga id�zheti el�. Ezek az elemi l�nyek �nmaguk nem els�dleges mozgat�k, hanem csup�n alv� er�k, melyeket k�ls� hatalom kell, hogy mozgasson.

 

B�r az elemi esszencia minden fajt�j�nak megvan az a k�pess�ge, hogy asztr�lis k�peket visszavet�t, n�mely v�ltozata sokkal k�nnyebben befoly�solhat�, �s szinte kedvenc form�iba �z�nlik, ha felzavarj�k (kiv�ve, ha er�vel m�s form�ba k�nyszer�tik); ezek az alakok kiss� kev�sb� m�l�k, mint rendesen.

 

Miel�tt t�rgyunknak ezt a r�sz�t elhagyjuk, figyelmeztetni kell az �rdekl�d�t, nehogy - mint n�ha el�fordul - gondolatban �sszet�vessze az elemi anyagot azzal a mon�di esszenci�val, amely az �sv�nyvil�gon �t nyilv�nul meg. Ez ut�bbi az emberis�g fel� vezet� fejl�d�s�nek egyik fok�n az elemi birodalomban megnyilv�nul, egy k�s�bbi fokon az �sv�nyvil�gban, de az a t�ny, hogy a mon�d esszencia k�t k�l�nb�z� t�mege egy �s ugyanaz id�ben a megnyilv�nul�s k�l�nb�z� fok�n �ll, �s a megnyilv�nul�s egyike (a f�ld elemi l�nyei) ugyanezt a helyet foglalja el, mint a m�sik (mondjuk egy szikla), semmik�ppen sem zavarja sem az egyik, sem a m�sik fejl�d�s�t, �s azt sem jelenti, hogy a kett�ben rejl� mon�d-esszencia egym�ssal �sszef�gg.

 

2. Az �llatok asztr�lteste. Ezek �ri�s nagy csoportot k�peznek, de szerep�k nem nagyon fontos, mert csak r�vid ideig tart�zkodnak az asztr�lis vil�gban. Az �llatok t�lnyom� t�bbs�ge m�g nem szerzett �lland� egy�nis�get, �s ha k�z�l�k egyik meghal, akkor a benne megnyilv�nult mon�d-esszencia visszafolyik abba a mederbe �s sz�nvonalra, ahonnan j�tt, �s mag�val viszi azokat a tapasztalatokat, vagy halad�st, amiket ebben az �letben szerzett. De ezt nem tudja azonnal megtenni, mert az �llat asztr�lteste is �trendez�dik r�tegekbe �gy, mint az ember�, �gyhogy az �llatnak b�r r�vid, de igazi asztr�lis l�te van, melynek hossz�t �rtelm�nek fejl�d�si foka hat�rozza meg. A legt�bb esetben, �gy l�tszik, csak �lomszer� tudattal b�rnak, de teljesen boldogok.

 

Az az ar�nylag kev�s h�zi�llat, amely m�r �n�ll� egy�nis�get nyert �s az�rt ebben a vil�gban nem fog t�bb� mint �llat �jrasz�letni, az asztr�lis vil�gban sokkal tov�bb �s �l�nkebben �l, mint kev�sb� fejlett t�rsaik. Asztr�lis �let�k v�g�n lassank�nt szubjekt�v �llapotba mer�lnek, mely nagyon sok� tarthat. A „Titkos Tan�t�s” els� k�tete egy emberszab�s� majmok asztr�ltest�b�l �ll� �rdekes �llatcsoportot eml�t, melyek m�r egy�nis�get nyertek, �s az emberi alakban val� sz�let�sre a k�vetkez� ciklusban, vagy tal�n egyesek m�g hamarabb is k�szen lesznek.

 

3. Mindenf�le term�szeti szellem. Olyan sok k�l�nb�z� fajt�ja van ennek a csoportnak, hogy tulajdonk�ppen err�l a t�rgyr�l k�l�n k�nyvet lehetne �rni. Itt legyen el�g n�mely k�z�s tulajdons�gukra r�mutatni.

 

Itt olyan l�nyekr�l van sz�, akik l�nyegesen k�l�nb�znek az eddig eml�tettekt�l. B�r az elemi esszenci�t �s az �llatok asztr�ltest�t jogosan osztjuk a nem-emberiek k�z�, m�gis a mon�d-esszencia, amely �ket �lteti, sok id� m�lva olyan fejl�d�si fokot fog el�rni, hogy a mi�nkhez hasonl� j�v� emberis�gen kereszt�l nyilv�nuljon meg. Ha vissza tudn�nk tekinteni saj�t elm�lt fejl�d�s�nk sz�mtalan el�bbi ciklus�ra, l�tn�nk, hogy ami most kauz�lis test�nk, az hasonl� fokon haladt felfel�.

 

A term�szeti szellemek �ri�si birodalm�ra ez nem vonatkozik, �k sohasem voltak, sem lesznek a mi�nkhez hasonl� emberis�g tagjai, �s csak annyiban f�ggnek vel�nk �ssze, hogy ez id� szerint ugyanazt a bolyg�t lakj�k. Mivel szomsz�dok vagyunk, term�szetesen szomsz�dokhoz ill� bar�ts�ggal tartozunk egym�snak, ha tal�lkozunk, de fejl�d�s�nk ir�nya annyira k�l�nb�zik, hogy alig lehet�nk egym�s seg�ts�g�re.

 

T�bb �r� ezeket a term�szeti szellemeket az elemi l�nyek k�z� osztotta be, �s t�nyleg egy magasabb evol�ci�nak az elemi l�nyei, vagy helyesebben mondva �llatai. A mi elemi esszenci�nkn�l magasabb fejletts�g�ek, de m�gis van k�z�s tulajdons�guk, mint p�ld�ul az, hogy �k is h�t nagy csoportra oszlanak, �s mindegyik a neki megfelel� halmaz�llapot� anyagban lakik, melyet a hozz� tartoz� elemi esszencia hat �t. Teh�t, hogy a sz�munkra �rthet�ket eml�ts�k, a f�ld, v�z, leveg� �s t�z (vagy �ter) term�szeti szellemei laknak �s m�k�dnek ezekben az anyagokban, mint eg�szen hat�rozott �rtelmes asztr�lis l�nyek.

 

Arra a k�rd�sre, hogy mik�ppen lehets�ges, hogy b�rmilyen teremtm�ny a t�m�r szikl�ban lakj�k, az a felelet, hogy a term�szeti szellemek asztr�lis anyagb�l vannak, �s az�rt a szikla anyaga nem akad�ly mozg�suk vagy l�t�suk sz�m�ra. Tov�bb� a szil�rd �llapot� fizikai anyagban �rzik magukat elem�kben, itt vannak otthon, �s ehhez vannak hozz�szokva. Ugyanezt mondhatjuk azokr�l, akik a v�zben, leveg�ben, illetve t�zben �lnek.

 

A k�z�pkorban ezeket a szellemeket gyakran gn�moknak nevezt�k, a v�zi szellemeket „undin�k”-nak, a leveg� szellemeit sell�knek, �s az �ter�t szalamandernek. A n�p sok n�v alatt ismeri �ket: t�nd�rek, man�k, szat�rok, faunok, koboldok, t�rp�k, lid�rcek stb, melyek k�z�l n�melyik csup�n egy faj�ra vonatkozik, m�sok mindre megk�l�nb�ztet�s n�lk�l.

 

Sok k�l�nb�z� form�juk van, de leggyakrabban kicsi emberi alakot �ltenek. Mint az asztr�lis vil�gnak majdnem �sszes lak�ja, tetsz�sszerinti alakot tudnak �lteni, de k�ts�gtelen�l megvan a saj�t hat�rozott form�juk, vagy tal�n helyesebben mondva kedvenc alakjuk. Rendes k�r�lm�nyek k�zt egy�ltal�n nem l�that�k fizikai szemmel, de materializ�ci� �ltal l�that�v� tudj�k magukat tenni, ha akarj�k.

 

V�gtelen sok fajt�juk van, melynek egyes tagjai �rtelem �s hajlam szempontj�b�l �pp oly elt�r�ek, mint az emberek. Nagyr�sz�k szemmel l�that�lag jobban szereti az embert ker�lni, mert szok�sai �s eman�ci�ja kellemetlen sz�mukra, �s nyughatatlan, f�kezetlen v�gyai �ltal elind�tott asztr�lis �ramlatok zavarj�k �s b�ntj�k �ket. M�sr�szt sok oly esetr�l tudunk, amikor term�szeti szellemek megbar�tkoztak emberekkel, �s amennyire hatalmukban �llt, seg�tett�k �ket.

 

Ez a seg�dkez� magatart�s azonban ar�nylag ritka, �s legt�bb esetben, amikor az emberrel tal�lkoznak, k�z�mb�sek, vagy ellenszenvet mutatnak, vagy kaj�nul �r�lnek, ha megcsalhatj�k �s r�szedhetik. Elhagyatott hegyvid�keken gyakran hallani a falusi parasztokt�l olyan t�rt�neteket, amelyekb�l ez a k�l�n�s tulajdons�g kit�nik. Aki sze�nszokra szokott j�rni, eml�kezhet buta, de nem rosszindulat� tr�f�kra, amelyek majdnem mindig alacsonyabb fajta term�szeti szellemek jelenl�t�t �rulj�k el.

 

Nagyon seg�ti �ket tr�f�ikban az a k�pess�g�k, hogy azokat elk�pr�ztatj�k, akik befoly�suknak �tadj�k magukat. Az ilyen �ldozat akkor csak azt l�tja �s hallja, ami a t�nd�rt�l j�n �gy, mint a hipnotiz�lt egy�n csak azt l�tja, hallja �s �rzi �s hiszi, amit a hipnotiz�l� k�v�n. A term�szeti szellemnek azonban nincs olyan hatalma, mint a hipnotiz�l�nak, amellyel uralkodna az emberi akaraton, kiv�ve eg�sz gyengeelm�j� embereket, vagy olyanokat, akik tehetetlen r�m�letbe esnek, ami �ltal akaratuk egy id�re kikapcsol�dik. A term�szeti szellemek csak az �rz�keket k�pr�ztathatj�k el, egyebet nem tehetnek, de ennek a m�v�szetnek k�ts�gtelen�l mesterei, �s hallottunk olyan esetekr�l, amikor nagysz�m� embert k�pr�ztattak el egyszerre. Az indiai szemf�nyveszt�k a term�szeti szellemeket h�vj�k seg�ts�g�l, hogy ezzel a k�l�n�s k�pess�g�kkel legb�mulatosabb mutatv�nyaikat seg�ts�k, t�nyleg pedig az eg�sz n�z�k�z�ns�g hallucin�l, mert arra k�nyszer�tik, hogy k�pzeletben l�ssa �s hallja az esem�nyek eg�sz sorozat�t, amely t�nyleg sohasem t�rt�nt meg.

 

Majdnem �gy tekinthetn�nk a term�szeti szellemeket, mint asztr�lis emberis�get, csak �ppen hogy nem b�rnak �lland� reinkarn�l� egy�nis�ggel, m�g a legmagasabbak sem. �gy l�tszik teh�t, hogy ebben az egyben elt�r az � fejl�d�s�k a mi�nkt�l, hogy sokkal magasabb ar�ny� intelligenci�t kell kifejleszteni�k, miel�tt �lland� egy�nis�get nyerhetn�nek, de mit sem tudhatunk sem azokr�l a fejl�d�si fokokr�l, amiket maguk m�g�tt hagytak, sem ami m�g r�juk v�r.

 

K�l�nb�z� fajaik �let�nek hossza nagyon elt�r, n�melyik eg�sz r�vid, m�s sokkal hosszabb, mint az emberi �let. Annyira k�v�l �llunk az ilyenfajta �leten, hogy lehetetlen sz�munkra k�r�lm�nyeit meg�rteni. Az eg�sz olyan egyszer�, boldog �s felel�ss�gn�lk�li l�tnek t�nik, amilyent egy sereg j�kedv� gyermek k�l�n�sen kedvez� fizikai k�rnyezetben t�lthetne.

 

B�r pajkosak �s csintalanok, ritk�n rosszakarat�ak, kiv�ve, ha jogtalan beavatkoz�s vagy b�ntalmaz�s h�vja ki �ket, de bizonyos m�rt�kig �k is r�szt vesznek az ember ir�nti �ltal�nos bizalmatlans�gban. �gy l�tszik, nem j� szemmel n�zik az �jonc els� megjelen�s�t az asztr�lis vil�gban, �gyhogy t�bbnyire valami kellemetlen vagy ijeszt� form�ban ismerkedik meg vel�k az ember. De ha nem ijed meg cs�nyeikt�l, el�bb-ut�bb elfogadj�k, mint sz�ks�ges rosszat, �s nem t�r�dnek vele t�bb�, s�t tal�n akad olyan is k�zt�k, aki megbar�tkozik, �s tal�lkoz�s alkalm�val �r�met mutat.

 

Sok fajt�juk k�zt van olyan is, amely kev�sb� gyerekes, hanem ink�bb m�lt�s�gteljes, �s ezeknek az alacsonyabb fajt�it tisztelt�k, mint az erd�k �s falvak isteneit. Az ilyen l�nyek meg�rzik az ir�ntuk mutatott tiszteletben rejl� h�zelg�st, �s ez�rt az �lvezet�rt sz�vesen tesznek valami csek�ly szolg�latot viszonz�sul. (El�fordul az is, hogy a falu istene mesters�ges l�ny, de err�l majd k�s�bb besz�l�nk.)

 

Az Adeptus tudja, hogyan haszn�lhatja a term�szeti szellemek szolg�latait, ha sz�ks�ge van r�. A k�z�ns�ges m�gus k�tf�lek�pen nyerheti meg seg�ts�g�ket: vagy �gy vonja mag�ra figyelm�ket, mint k�relmez�, aki alkut k�t vel�k, vagy olyan hat�sokat ind�t meg, amely a term�szeti szellemeket engedelmess�gre k�nyszer�ti. Egyik m�dszer sem k�v�natos, �s az ut�bbi nagyon vesz�lyes is, mert aki haszn�lja, olyan hat�rozott ellens�gesked�st kelt fel, mely k�nnyen v�gzetess� v�lhat sz�m�ra. Sz�ks�gtelen eml�teni, hogy aki szakavatott Mester vezet�se alatt tanulm�nyozza az okkultizmust, annak nem szabad ilyesf�l�t megpr�b�lni.

 

4. Angyalok. Ez a f�ld�nkkel �sszek�ttet�sben a legmagasabb fejl�d�si rendszer, magasabbr�l nem tudunk. A hinduk d�v�knak, f�nyl�knek h�vj�k, m�sutt angyaloknak stb... �gy tekinthetj�k �ket, mint az emberis�g f�l�tti birodalmat, hasonl�k�ppen, mint ahogy az emberis�g az �llatvil�g f�l�tt �ll, de egy fontos k�l�nbs�ggel, hogy az �llat sz�m�ra nincs m�s fejl�d�si lehet�s�g, csup�n az embervil�gon �t, holott ha az ember egy bizonyos magas sz�nvonalat el�rt, t�bb k�l�nb�z� �t ny�lik meg el�tte, melyen tov�bb haladhat. A nagy angyali birodalom ezeknek egyike.

 

A Nirrnanakaya magasztos �nmegtagad�s�val �sszehasonl�tva ezt a fejl�d�si ir�nyt n�mely k�nyv �gy eml�ti, mint aki „enged annak a k�s�rt�snek, hogy istenn� v�lj�k”, de ebb�l a kifejez�sb�l nem szabad arra k�vetkeztetni, hogy aki ezt az �sv�nyt v�lasztja, az a legcsek�lyebb szemreh�ny�st is �rdemeln�. Ez az �sv�ny nem a legr�videbb, de annak ellen�re igen nemes, �s ha az embert intu�ci�ja arra k�szteti, akkor bizonyosan ez k�pess�geinek a legmegfelel�bb. Sohasem szabad elfelejteni, hogy a szellemi �s fizikai hegym�sz�sban sem mindenki b�rja ki a meredekebb �sv�ny f�radalmait. Sokan vannak, akik sz�m�ra a l�tsz�lag lass�bb �t az egyetlen lehet�, �s igaz�n nem lenn�nk m�lt� k�vet�i a nagy tan�t�knak, ha tudatlans�gunk �ltal vezetve m�sokat len�zn�nk, akiknek a v�laszt�sa elt�r a mi�nkt�l.

 

B�rmilyen bizalommal viseltet�nk a j�v� ir�nt, nem tudva az elj�vend� neh�zs�gekr�l, jelenleg lehetetlen meg�llap�tani, hogy mit is fogunk tenni, ha sok t�relmesen v�gigk�zd�tt �let m�lt�val meg�rdemelt�k azt a jogot, hogy saj�t j�v�nket megv�laszthassuk. T�ny az, hogy m�g azoknak is, akik engedtek annak a k�s�rt�snek, hogy istenekk� v�ljanak, el�gg� dics� sorsuk lesz, mint k�s�bb l�tni fogjuk. F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett mell�kesen megjegyzem, hogy az „istenn� v�l�snak” van egy m�sik, eg�szen gonosz �rtelme is, de abban a form�ban sohasem v�lhatna k�s�rt�v� a fejlett ember sz�m�ra, �s mindenesetre eg�szen t�vol �ll a jelen t�rgyt�l.

 

A keleti irodalomban a „d�va” sz�t gyakran mindenf�le nem emberi l�nyre alkalmazz�k �gy, hogy egy r�szt nagy isteneket, m�sr�szt term�szeti szellemeket �s mesters�ges elemi l�nyeket jelent. Itt azonban csakis arra a magasztos fejl�d�si ir�nyra haszn�ljuk ezt a kifejez�st, amelyr�l jelenleg besz�l�nk.

 

Az angyalok f�ld�nkkel �sszek�ttet�sben �llnak, de nem szor�tkoznak bolyg�nkra. A jelen bolyg�l�ncunk mind a h�t vil�ga egy�tt sz�mukra egy vil�got k�pez, mert �k egy h�tl�nc� nagy fejl�d�sen �t haladnak. Az � seregeiket eddig nagyr�szt a naprendszer m�s emberis�geib�l toborozt�k, melyek k�z�l n�melyik alacsonyabb, m�sik magasabb a mi�nkn�l. A mi saj�t emberis�g�nknek csak kis r�sze �rte el azt a sz�nvonalat, amelyen lehets�ges az angyalokhoz csatlakozni. Eg�sz bizonyosnak l�tszik azonban, hogy az angyalok nagysz�m� fajt�i k�z�l sok egy�ltal�n nem ment �t a mi�nkhez hasonl� emberi fejl�d�sen.

 

Jelenleg nemigen �rthetj�k meg �ket, de annyi bizonyos, hogy fejl�d�s�k c�lja sokkal magasabb a mi�nkn�l. Az emberi fejl�d�s c�lja ugyanis az emberis�g sikeres r�sz�t a hetedik ciklus befejezt�vel az okkult fejl�d�s egy bizonyos fok�ra emelni; az angyali fejl�d�s pedig a megfelel� korszak alatt a legel�rehaladottabb tagjait sokkal magasabb fokra viszi. Az � sz�mukra is megny�lik akkor egy meredekebb, de r�videbb �sv�ny m�g magasztosabb magaslatok fel�, de hogy ez az � eset�kben mi, arra csup�n k�vetkeztethet�nk.

 

Az asztr�lis vil�ggal kapcsolatban csup�n a legalacsonyabb angyalokat eml�thetj�k. Lentr�l kezdve a h�rom alacsonyabb fajt�j�kat K�ma-, Rupa- �s Arupa-angyaloknak nevezik. Mint sz�munkra fizikai test�nk a lehet� legalacsonyabb, �gy a K�ma-angyal rendes teste az asztr�ltest. Egy sokkal k�s�bbi, fejlettebb emberis�gnek megfelel�en az asztr�lis vil�gban �l, �s ha magasabb vil�gokba megy �t, akkor ment�lis test�t haszn�lja �gy, mint mi az asztr�ltestet haszn�ln�nk; �s ha a kauz�lis testbe emelkedik fel, csak annyi er�fesz�t�s kell hozz�, mint nek�nk, ha �rtelmi test�nket akarjuk haszn�lni.

 

Hasonl�k�pen a Rupa-angyal rendes teste az �rtelmi test, mert � a ment�lis vil�gnak n�gy alacsonyabb, vagy formas�kj�n tart�zkodik, az Arupa-angyal pedig a h�rom magasabbon, �s nincsen alacsonyabb teste, mint a kauz�lis test. De ez ut�bbi k�t fajta angyal oly ritk�n mutatkozik az asztr�lis vil�gban, mint az asztr�lis vil�g lak�i a fizikain, �gyhogy itt csak megeml�tj�k �ket.

 

Ami a legalacsonyabb fajta angyalt illeti, t�ved�s volna azt k�pzelni, hogy m�rhetetlen magasan �ll az ember f�l�tt, mert n�melyik�k egy n�lunkn�l n�mely tekintetben alacsonyabb emberis�gb�l l�pett be soraikba. Az �tlag k�zt�k sokkal magasabb, mint az emberek k�zt, mert mindaz, ami sz�nd�kosan �s tettlegesen gonosz, n�luk m�r r�g nem tal�lhat�, de hajlamaik szerint nagyon elt�r�ek, �gyhogy egy igaz�n nemes, �nzetlen �s �tszellem�lt ember magasabb fejletts�g� lehet, mint n�mely angyal.

 

Figyelm�ket n�mely m�gikus h�v�s mag�ra vonja, de az ember akarata nem uralhatja �ket, csup�n a magasabb Adeptusok�. Rendesen alig tudnak r�lunk a fizikai vil�gunkban, de n�ha el�fordul, hogy egyik�k �szrevesz valami emberi neh�zs�get, ami fel�breszti sajn�lat�t, �s tal�n megpr�b�l az illet�nek seg�teni �gy, mint b�rmelyik�nk megpr�b�lna egy szenved� �llaton seg�teni. �k nagyon j�l tudj�k, hogy a jelen fejl�d�si fokon minden beavatkoz�s az emberi �gyekbe t�bb bajt okozhat, mint j�t. A fent eml�tett h�romfajta angyal f�l�tt m�g n�gy nagy oszt�ly l�tezik, �s m�g azok f�l�tt �s az angyali birodalmon t�l a bolyg�k szellemeinek �ri�si serege, de ilyen magasztos l�nyekr�l nem volna hely�nval� az asztr�lis vil�gr�l sz�l� k�nyvben besz�lni.

 

Nem �ll�thatjuk, hogy b�rmelyik eml�tett csoportba tartozn�nak, de tal�n m�gis itt kell eml�teni a n�gy „Devaraja”-t, vagyis Angyali Kir�lyt, ezeket a csod�latos �s fontos l�nyeket. Ezek a kir�lyok nem olyan �rtelemben angyaliak, mint az angyalok, �s nem az angyali birodalom f�l�tt uralkodnak, hanem a n�gy „elem”, vagyis f�ld, v�z, leveg� �s t�z f�l�tt, a benn�k lakoz� term�szeti szellemekkel �s elemi anyagokkal. Nem tudhatjuk, hogy milyen fejl�d�sen �t emelkedtek jelenlegi hatalmuk �s b�lcsess�g�k magaslat�ra, de �gy l�tszik, hogy nem haladtak �t a mi�nknek megfelel� emberis�gen.

 

Gyakran �gy �rj�k le �ket, mint a f�ld korm�nyz�it, vagy a n�gy vil�gt�j angyal�t, �s hindu k�nyvek „Chatur Maharaja”-knak nevezik �ket, �s mindegyiknek k�l�n nevet adnak, valamint az elemi l�nyek seregeinek is, melyek hozz�juk tartoznak. �szak, kelet, d�l �s nyugat az �v�k, �s a megfelel� sz�neik arany, feh�r, k�k �s piros. A Titkos Tan�t�s eml�ti �ket, mint „sz�rnyas g�mb�k �s t�zes kerekek”-et, �s a kereszt�ny bibli�ban Ez�kiel hasonl� szavakkal igyekszik �ket le�rni. Minden vall�s szimbol�gi�j�ban tal�lkozunk vel�k, �s mint az emberis�g v�delmez�it, mindig nagy tiszteletben tartott�k �ket.

 

�k az ember karm�j�nak v�grehajt�i f�ldi �lettartama alatt, ami �ltal nagyfontoss�g� szerepet j�tszanak az emberi sorsban. A kozmosz nagy karmikus istens�gei, akiket a Titkos Tan�t�s „Lipik�”-nak nevez, minden egyes szem�ly tetteit m�rlegelik, amikor asztr�lis �lete v�g�n a k�l�nb�z� princ�piumai v�gleg sz�tv�lnak, �s akkor olyan form�t adnak �t �terikus hasonm�s�nak, amely a k�vetkez� �let�ben �ppen alkalmas az illet� karm�ja sz�m�ra. Az Angyali Kir�lyok, akik az „elemeknek” parancsolnak, �ssze�ll�tj�k az ar�nyt �gy, hogy pontosan megfeleljen a Lipik�k sz�nd�k�nak.

 

�k �lland�an �rk�dnek, �s ellens�lyozz�k azokat a folytonos v�ltoz�sokat, amelyeket az embernek �let�ben saj�t �s k�rnyezet�nek szabad akarata okoz, hogy ne legyen igazs�gtalans�g, �s a karma pontosan kihasson valami �ton-m�don. Emberi anyagi alakot tudnak �lteni, ha akarnak, �s tudjuk, hogy ezt t�bb �zben megtett�k.

 

A magasabb term�szeti szellemek mind, �s a mesters�ges elemi l�nyek seregei az � k�zegeikk�nt m�k�dnek az � sz�d�t� munk�jukban, �s m�gis az �sszes sz�l kez�kben fut �ssze, �s az eg�sz felel�ss�g az �v�k. Ritk�n mutatkoznak az asztr�lis vil�gban, �s olyankor �k a legfigyelemrem�lt�bbak a nem emberi lak�k k�z�l. Aki az okkultizmust tanulm�nyozza, annak nem sz�ks�ges megmondani, hogy mivel h�t nagy csoportra oszlik �gy a term�szeti szellemek, mint az elemi esszencia is, sz�ks�ges, hogy h�t �s nem csak n�gy Angyali Kir�ly legyen, de a beavatottak k�r�n k�v�l keveset tudnak, �s m�g kevesebbet mondanak a magasabb h�romr�l.